A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Mindennapjaink. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Mindennapjaink. Összes bejegyzés megjelenítése

Világújdonság: Egy új, magyar fűtési rendszer

Termékfázisba lépett és már rendelhető a magyar gyártónál az utóbbi évek egyik globálisan is páratlan épületgépészeti fejlesztése, amely hazai innováción alapszik. Az EGW Technologies égisze alatt, EnerGoWindow (EGW) márkanéven gyártott fűtőüveg az ablakfelületeket használja hőleadóként, miközben az üveg optikai és más tulajdonságai nem változnak és a keretek anyaga is közömbös.

Az EGW lényege, hogy a hőleadó felület maga az üveg, így a fűteni kívánt épületben nincs szükség más fűtési célú gépészeti berendezésre, vagy a szokásos hőleadó felületekre ‒ radiátorok, becsövezett padló- és falfűtés, fűtőpanelek, fancoil stb. ‒ ismertette az újdonságot a gyártó cég vezetője. Szentesi László hozzátette: hálózati áramon kívül, kizárólagos fűtési megoldásként használva az EGW-nél mindössze a fűtendő alapterület 20-30%-át kitevő üvegfelületre van szükség, ami egy újabb épületben szinte mindig adott.

Bővebben a forrásban: newtechnology.hu

Magyar cég napelemjárdáját csodálják Hollandiában

A Platio Solar nem igazán ismert cég Magyarországon, pedig akár lehetne is és büszkék is lehetnénk rá. A térburkolati napelemes rendszereket fejlesztő cég mögött ugyanis globálisan mintegy száz befejezett projekt áll már, aktuálisan pedig a hollandiai Groningen lakói járnak a csodájára.
A magyar cég 400 négyzetméteres napelemes útját a közelmúltban az EU „Making City” projektje keretében installálták, a tervek szerint a rendszer évente akár 55 ezer kWh villamos energiát is képes lesz megtermelni. A PV Magazine tudósítása szerint a napelemes gyalogút összesen 2544 darab 35×35 cm méretű napelemből áll, és a termelését a városháza fogja hasznosítani.
„A Platio fotovoltaikus térburkoló kövek kétszeresen fenntarthatóak, mivel nem csak zöld energiát szolgáltatnak, hanem újrahasznosított műanyagból is készülnek, ráadásul a teret kétszer használják: A napelemes burkolt ösvény áramot termel, és az emberek könnyen és biztonságosan járhatnak rajta. Ez egy példa arra, hogyan lehet intelligens és fenntartható módon használni a városi teret” – magyarázta Philip Broeksma, Groningen önkormányzatának energiaügyi tanácsosa...

Bővebben a forrásban...

Magyar díjeső a nemzetközi World Summit Awards versenyén

Két magyar startup cég, a Skillio.net és Colibri Charity is díjat nyert idén az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak teljesüléséért létrehozott World Summit Awards-on. Többek között a magyar nyertesek bemutatkozhatnak a WSA Globális Kongresszusán, mely idén online kerül megszervezésre március 22. és 24. között.

A tavalyi évben immár a 13. alkalommal került megrendezésre, a környezeti-, társadalmi és fenntarthatósági innovátorok számára a világ első számú versenye, a World Summit Awards. A World Summit Awards győztes pályamunkái, olyan digitális megoldások, amelyek hozzájárulnak az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak eléréséhez. Az idei versenyben 29 ország 45 megoldását díjazta a nemzetközi zsűri. A salzburgi székhelyű szervezet évről évre keresi a legjobb digitális termékeket és szolgáltatásokat, ahol 8 kategóriában lehet benyújtani a jelentkezést.

A digitális megoldások segíthetik a fenntarthatóságot. A digitalizáció egyre fajsúlyosabb tényező az üzleti életben és a fenntarthatóság terén egyaránt. Erről beszélgettünk Szücs-Winkler Róberttel.
Az elmúlt évek eseményei kifejezetten rámutattak a digitális megoldások fontosságára, és az idei nyertesek kiváló példát mutatnak arra, hogy ezek a megoldások és alkalmazások, hogyan segíthetnek a környezet védelmében, az egészségügyi ellátás támogatásában, a befogadó és magas színvonalú oktatás biztosításában, az emberek összekapcsolásában és a releváns információk megosztásában.

A legújabb évad győztes csapatainak kihirdetésére februárban került sor. Az idei versenyre 69 ENSZ-tagállamból érkeztek jelölések, Kanadától Indonéziáig, Finnországtól Mozambikig; a beérkezett projektek száma pedig meghaladta a 290-et. A zsűri több hónapos munkát követően – egy két körös értékelési folyamatban, melynek része volt a shortlistre került cégek élő online bemutatkozása a nemzetközi, 41 fős WSA Grand Jury részére – kiválasztotta a 45 legkiemelkedőbb digitális megoldást, ami két magyar csapat kategória győzelmével zárult. Az üzleti modell innováción keresztül ingyenes közösségi tanulási platformot nyújtó Skillio.net a Learning & Education kategóriában győzedelmeskedett, míg a Colibri Charity az online adakozás ingyenessé tételével és megreformálásával a World Summit Award speciális, Young Innovators kategória győzteseként végzett a több mint 377 beérkezett pályázat közül.

Bővebben a forrásban: greendex.hu

Mészáros Dávid: Smartkas – A magyar találmány, amelyért a leggazdagabbak is lelkesednek

Egy alig harminc éves magyar fiatal, egy szinte épphogy megalakult startupcég, és a közmondásos magyar leleményesség – röviden így foglalható össze a portrécikk, amely az Indexen jelent meg a Smartkas nevű cégről és az ötletgazdáról, Mészáros Dávidról.

A Smartkas ötlet lényege: Még zöldebb gazdálkodás. A Smartkas projektben Mészáros Dávid s csapata zöld, megújuló okos üvegházakat, beltéri farmokat tervez és hoz létre, vagyis egy megoldásban egyesíti a kettőt.

A fejlesztés négy technológiai komponensből áll össze:
- Az egyik az üveg, amely energiát generál az éjjeli ciklusra, miközben a természetes napfényt átengedi, emellett véd a fényszennyezéstől, ezért tulajdonképpen bárhol létre lehet hozni;
- A másik a vízrendszer, amely 90-95 százalékos vízspórolást segít elő, és nem is használ semmilyen meg nem újuló vízforrást;
- A harmadik a technológia, amely éppen annyi szén-dioxidot ad a növényeknek, amennyit még fel tudnak venni, viszont a szén-dioxid egyáltalán nem kerül a levegőbe, tehát teljesen karbonsemleges;
- A negyedik pedig a szoftver, amely az egészet vezérli.
Ezeknek köszönhetően pedig egész évben, a nap 24 órájában, bármilyen klímában több mint 50-féle zöldséget, gyümölcsöt lehet termeszteni, méghozzá kemikáliák nélkül. A Smartkas így kevés emberrel, a világon bárhol képes fenntartható, zöld mezőgazdasági termelést meghonosítani.

Szolgáltatásuk egyik sarokpontja, hogy a kistermelők érdekei ne sérüljenek miattuk. Ezért a Smartkas olyan árukra összpontosít, amelyeket nem az adott területen termelnek. Mindig olyasmit termelnek, ami az adott területen nem létezik, vagy nincs elég abból az adott termékből. Alternatívaként a szezonon kívüli időszakban termelnek, amikor a kistermelők nem termelnek semmit.

Bővebben a forrásban: greendex.hu

A Bálinger-féle látásjavító szemüveg

A Bálinger féle szemtréner működési elve: a környezeti tárgyakról sok irányból jövő szórt fény számos leképzési hibát eredményez, ez kiküszöbölhető, ha a környezeti sugarakat csak egy kis lyukon keresztül engedjük a szemünkbe. Ez által, tisztább, élesebb kép keletkezik a retinán, ami a látási mechanizmust jobb fókuszálásra ösztönzi.
Javasoljuk:
- Rövidlátáshoz,
- Távollátáshoz,
- Öreg szemhez.
- Nem alkalmas: cukorbetegség következtében, magas vérnyomásból adódó látásromlás esetén, szürke és zöld hályog kezelésére.
- Ahhoz hogy jó eredményt érjünk el, fontos! Fokozatosság (fokozatosan szoktassuk a szemet a szemüveg használatához, ezt a használati idő növelésével tehetjük meg), helyes beállítás (szem távolság beállításának lehetősége, mindenkinek a legmegfelelőbbet, 1-8-as lyuk méret a két szemen külön-külön beállítható-tapasztalat alapján éles látás), rendszeres használat (használjuk TV nézéshez, olvasáshoz, számítógép használatához)


50 nap alatt komposzttá bontja le a műanyagot egy magyar innováció

A világon eddig egyedülálló megoldással forradalmasítaná a műanyagok újrahasznosítását egy magyar szakemberek alkotta csapat, a Poliloop. A fiatalok egy olyan baktériumkoktélt fejlesztettek ki, amellyel például az egyszerhasználatos PET-palackok, tányérok, villák és dobozok néhány hét alatt teljesen lebomlanak. A cég az RTL Klub Fókusz című műsorában mutatta meg, hogy hol tart fejlesztésük.
Ezt a technológiát pont úgy kell elképzelni, mint a komposztálást. Ugyanaz történik: jönnek a mikroorganizmusok, amelyek esetünkben baktériumok, és felismerik a szénforrást, azaz a táplálékforrást, amelyet elfogyasztanak annak érdekében, hogy tovább tudjanak élni, szaporodni. Lényegében ugyanazt csinálják, mint mi emberek – mondta a Poliloop társalapítója az RTL Klub Fókusz című riportműsorában.

Madaras Liz a barátnőjével – későbbi alapítótársával, Lévay Krisztinával együtt – már a diplomájuk megszerzése előtt közösen azon gondolkoztak, mihez kezdjenek a jövőben, míg végül arra jutottak, hogy nagyon szeretnének valamit, ami saját, és nagyon szeretnének tenni valamit a környezetért is, hogy az a sok, egyetemi padban eltöltött év, ne legyen hiába.
Szerencséjük volt, ugyanis ebben az időben kapott nagyobb nyilvánosságot a műanyagszennyezés környezetre gyakorolt rendkívül romboló hatása, így gyorsan elhatározták, hogy felhasználva a biomérnöki és vegyészmérnöki végzettségüket, tudásukat, valami olyan összetett módszert alkotnak, amellyel ténylegesen képesek tenni a műanyag-szennyezés ellen.

Háromszázmillió tonna műanyagszemét keletkezik évente.
Egyes kutatások szerint évente mintegy háromszázmillió tonna műanyagszemét keletkezik világszerte. Ezekből nagyon keveset hasznosítanak újra, többségük hulladéklerakókba, vagy a természetbe, például az óceánokba kerül. A Greenpeace adatai szerint a Földön percenként átlagosan egy teherautónyi műanyagot öntenek a tengerekbe. Egyes országok, mint például Kanada, az USA vagy Nagy-Britannia Ázsiába és Afrikába szállítják a hulladék egy részét, aminek következtében egyes városok komplett szemétlerakóként működnek.
Egyes becslések szerint egy PET-palack négyszáz év alatt, az eldobható pelenka ötszázötven év alatt bomlik le a természetben, míg a műanyagszatyornak minimum kétszáz, de akár ezer évre is szüksége lehet, hogy teljesen eltűnjön. A probléma világszintű megoldása tehát rendkívül égető.
Bővebben a forrásban: Sokszinuvidek.24.hu

Aerin-X (Kiss Bence)

Kiss Bence, az Aerin-X feltalálója az alábbiakat mondta egy konferencián, amikor megkérdezték, hogy mi motiválta a repülőgépek földi ellenőrzésének megbízhatóbbá tételére: „Egy nyaralás alkalmával ültem repülőre Thaiföldön, és szakmai beidegződésből az ablakon kinézve a géptestet kezdtem mustrálni hibák után kutatva, és megdöbbenve láttam, hogy egy elképesztően leharcolt, ütött-kopott gépen ülünk. A repülés másfél órás időtartama volt életem egyik legszörnyűbb megpróbáltatása”.

Kiss akkor találkozott először a problémával, amikor a NATO-nak dolgozott. Itt a mindenre kiterjedő csúcstechnológia ellenére a szerelő hozza a létráját és alulról-felülről átnézik a gépeket, hogy van-e rajtuk külső sérülés. Egy több száz fős utasszállító esetében ezt órákon át végzik. Ugyanis amikor egy gép leszáll, akkor nem csak az utasteret takarítják ki, hanem kívülről is alapos ellenőrzésnek teszik ki.

A legkisebb horpadást is körberajzolják és a gépek különböző felépítésének függvénye, hogy ez jár-e kockázattal. Ugyanis a repülők szerkezete eltérő típusok esetén eltérő vastagságú lehet a törzs bizonyos részein. Emiatt egy kis horpadás valahol elhanyagolható jelentőségű, valahol pedig életveszélyes kockázatot jelenthet.

A karbantartó az összes apró esetnél átnézi a bonyolult, több ezer oldalas műszaki leírást és dokumentálja az esetet. Ezt beszkennelik, elküldik a gyártónak és megállapítják, hogy a gép repülésre alkalmas-e. Ha megoldható, akkor helyben kijavítják, vagy másik gépet küldenek.

Az eltérő színek a törzs eltérő rétegvastagságát jelzik.

Ez nemcsak az utasoknak jár kellemetlenséggel, hanem a légitársaságok számára is esszenciális probléma, ugyanis számukra a profit annál nagyobb, minél több időt tölt a gép a levegőben. „Ha pedig az ellenőrzés folyamatát felgyorsítjuk, azzal hosszú távon milliárdokat spórolhatnak egy végletekig kompetitív piacon” – véli Kiss.

Forrás és bővebben: szabadalom-vedjegy.hu

Órák és percek (A nyári időszámításról meg az időzónákról – egy kérés az olvasóinkhoz)

Ezen az oldalon általában akkor írunk újdonságokról, ha azok már elértek valamiféle eredményt, ismertséget vagy azt valamilyen elismeréssel díjazták, azonban most ebben kivételt teszek és egy magyar elme eddig nem túl ismert gondolatát osztom meg.
Ide csak a hivatkozását teszem fel – ami itt található vagy a képre kattintva lehet arra az oldalra eljutni – és ami a kérésem, hogy azt megosztásokkal tegyük minél ismertebbé. Ezért itt is azt írom, ami azon az oldalon is látható:
Köszönöm a megosztásokat!

Sorban állnak az országok a magyar okospadért

Forrás: raketa.hu
A wifivel és telefontöltővel is ellátott, napelemes Kuube okospadokat egyelőre még kézzel 
rakják össze egy budakalászi iroda raktárában, de a cég már most is rengeteg megkeresést kap külföldi országokból, akik valósággal sorban állnak a magyar találmányért. A startup alapítója, Gallai Máté beszélt az idei terveikről, amelyekben egy napelemes buszmegálló is szerepel.

Mostanra szinte nincs olyan afrikai ország, ahonnan ne kaptunk volna megkeresést – mondta Gallai Máté. Tavaly nyáron disztribúciós megállapodást kötöttek a Tungsrammal, így az is elképzelhető, hogy a Kuube padok a későbbiekben a General Electrictől 2018-ban függetlenedett világhírű magyar márka nevén fogunk eljutni Ázsiába, Afrikába és a világ számos más pontjára. Mostanra szinte nincs olyan afrikai ország, ahonnan ne kaptunk volna megkeresést, sőt, Kazahsztánból, Indiából, a Maldív-szigetekről is érkezett már komoly érdeklődés a padjaink iránt – folytatta. A komolyabb terjeszkedést jelenleg elsősorban a gyártási technológia hátráltatja, hiszen a padokat egyelőre kézzel rakják össze a budakalászi iroda raktárában, így havonta nagyjából ötöt-ötöt tudnak legyártani a különböző típusú padokból, de hamarosan ez változni fog. A sorozatgyártott, nagy tételben rendelhető Kuube padoknak a darabonkénti szállítási költsége is jóval kedvezőbb lesz, ugyanis egy szabványos, negyven lábas konténerbe akár 80 padot is be tudnak rakni, és így például Dél-Afrikába padonként mindössze 25 ezer forintra jönne ki a szállítási költség.

Mindeközben a Kuube padok már ma is számos helyen megtalálhatóak, Óbuda, Várpalota, Balmazújváros és a Balaton mellett többek között Horvátországban és Izraelben is belefuthatunk a magyar okospadba, és Izraelben meg Romániában már hivatalos forgalmazója is van a cégnek. A padok ismertsége külföldön is rohamosan terjed, ahogy korábban mi is írtunk róla, februárban a Yanko Design és az Interesting Engineering is külön cikkben foglalkozott a Kuube-bal, március elején pedig a legjelentősebb formatervezői kiállítás, a Milánói Design Hét hivatalos lapja, a Fuorisalone Magazine is beszámolt a magyar padokról.
A padok tervezői arra is gondoltak, hogy a többség nem hord magával USB-kábelt, így a két USB-csatlakozó mellett az Eco pad esetében egy, míg a Nano és a Plus estében kettő vezeték nélküli, QI-szabványú töltő gondoskodik arról, hogy feltölthessük a telefonunkat.

Bővebben a forrásban: raketa.hu

Két magyar lány baktériumkoktélja szabadítaná meg a világot a műanyagoktól

Két magyar fiatal előállított egy, a világon egyedülálló baktériumkoktélt, amely hét hét alatt bármilyen egyszerhasználatos műanyagot képes lebontani. Most kezdenek ipari tesztelésbe, miután a Poliloop nevű biotech startupba a budapesti Vespucci Partners és a világ egyik legelismertebb nemzetközi akcelerátora, az amerikai Techstars is befektetett. 
A Poliloop két alapítója, Madaras Liz és Lévay Krisztina a Budapesti Műszaki Egyetem gyógyszervegyész-mérnöki mesterképzésén ismerkedett meg. A hagyományos, gyógyszercégeknél épített vegyészmérnöki karriernél többre vágytak, ezért az egyetemi óráik után és hétvégente, saját erőforrásból kezdtek laboratóriumi kutatásokba, amely során azt kezdték vizsgálni, hogy szakterületükön hogyan segíthetnék a természet védelmét. 

Körülbelül két év fejlesztés után egy olyan baktériumkoktélt állítottak elő, amely a főleg élelmiszeriparban felhasznált, gyorsan keletkező csomagolási műanyagok mindegyikét képes lebontani 6-8 hét alatt. A folyamat végére a műanyagok újra természetazonos anyaggá válnak, hisz a lebontással szerves iszapot, komposztot kapunk, amiből bioműanyag is előállítható. Ezzel a megoldással a Poliloop megteremt egyfajta körkörös gazdaságot, amivel a nagy FMCG-cégeknek lehetősége lesz ugyanazt a műanyag csomagolást újra és újra felhasználni. A Poliloop eljárása minden előzetes kémiai kezelés, feldolgozás és komolyabb tisztítás nélkül képes eltüntetni a műanyagot, ráadásul nem szabadul fel semmilyen káros anyag sem a folyamat során.

Bővebben a forrásban,
forrás: forbes.hu

A LavosBall az új Rubik kocka? – új magyar találmány úton a megvalósulás felé

A LavosBall egy friss, magyar találmány, egy egyedi, térbeli logikai játék. A jól ismert Rubik kockákhoz hasonlóan a gömbnél is a színek egymáshoz illesztése illetve az azonos színű felületek kirakása a cél.
Míg a Rubik-kockánál hat különböző színű oldal, addig a LavosBall-nál nyolc, különböző színű, forgatható tárcsa kirakása a feladat. Egyszerre csak 4 tárcsa látható, a másik 4 rejtett. A látható tárcsák forgatásával a láthatatlan tárcsák elemei is elmozdulnak a gömb belsejében. A látható tárcsák középpontjának egyidejű megnyomásával a LavosBall kinyílik, a rejtett tárcsák láthatóvá és forgathatóvá válnak. Az eddig látott tárcsák pedig befelé fordulnak, azaz rejtett pozícióba kerülnek.
A játékos a tárcsák forgatásával tudja egymáshoz illeszteni a színeket. A tárcsák forgatása mellett, a gömb középpontja felé irányuló nyomó mozdulat a LavosBall kirakásának a kulcsa.
A LavosBall feltalálója Szabolcs János, a 2004-ben Emmy-díjra jelölt díszlet- és látványtervező, aki többek között belsőépítészettel, kiállítások tervezésével, bútorok és használati tárgyak megalkotásával is foglalkozik. A kreatív szakmában Jan Lavos művésznéven is találkozhatunk vele, innen a játék elnevezése. A tervező elmondása szerint minden alkotó folyamatban a megszokottól eltérő megoldások megkeresése és használata motiválja. Ez a megközelítés vezetett a LavosBall létrejöttéhez is...

Bővebben a forrásban,

Az első lépés

A jövő évi tantervben átírták a történelem tananyagot (forrás: index.hu) amiből végre kimaradt a finnugor eredet – az csak mint lehetséges elmélet maradt benne – és a gyerekek nem tanulnak az őskorról. Ez utóbbi a mi szempontunkból nem annyira fontos, ez egyszerűen csak annyi, hogy ezt a nyilvánvaló képtelenséget végre nem tanítják a gyerekeknek, mert ugye aki kicsit tájékozott a világ alakulásában, az tudja, hogy látva a 20-30ezer éves és még régebbi építészeti emlékeket, képtelenség lenne hogy az Ember kb 20ezer évvel ezelőtt mászott volna ki a barlangjából. De ebben a hírben nem is ez a fontos, hanem az, hogy már nem ragaszkodnak betegesen a finnugor származásunkhoz, ami szintén az évtizedeken át tanított képtelenségek közé tartozik.
Ezzel a hírrel kapcsolatban se nem az új tantervet akarom minősíteni – az mások dolga – se nem a tanterv átírásának az okát, csupán maga a hír a hír, hogy ez volt az első apró lépés abban, hogy a gyerekeknek végre az igazságot tanítsák a történelemmel kapcsolatban.
Most csak ennyi a hír, a finnugor elmélet végre a margóra került mint „lehetséges elmélet”, aztán majd következik sorban a többi,
- hogy ez még elméletnek is rossz,
- majd ugyanígy a helyére fog kerülni – azaz a kukába – az ú.n. „honfoglalás” elmélete is, mert olyan mint honfoglalás sohasem volt (erről részletesebben itt írtunk), mert akkor Árpád a seregével jött vissza,
- hogy a kereszténységet nem István által vettük fel, mert mi már annakelőtte is keresztények voltunk,
- és majd el fog jönni az ideje annak is, amikor a nyelvünket is helyesen fogják tanítani, azaz a nyelvtan órákon valóban a magyar nyelvet tanítják majd a gyerekeknek, a maga rendszerében – szépségeivel és különlegességeivel  ami szoros összefüggésben van a többezer éves történelmünkkel.

Üzemanyagcellás személyszállító drón készül Magyarországon

1931-ben érkezett Budapestre a Graf Zeppelin merev vázas, kormányozható léghajó. A százezer köbméter hidrogénnel töltött repülő szivarok aranykorának a Hindenburg amerikai katasztrófája vetett véget, meg a második világháború. Ha tervek megvalósulnak, kilencven évvel később ismét hidrogén fog embereket repíteni a magyar égre, és erre már csak három évet kell várnunk.
Amerikai-magyar együttműködésben, Jakabszálláson dolgoznak a jövő lehetséges légitaxiján. A massachusetts-i légijárműfejlesztő és -gyártó Alaka'i Technologies azért választotta partnernek a hasonló profilú, magyar Genevation Aircraft céget, mert azok jelentős sikereket értek el saját fejlesztésű repülőgépükkel.

A Genevation Aircraft két magyar srác sikertöténete a magyar puszta közepén. Szabó Viktor és Farkas Csaba világszínvonalú repülőgépet teremtettek tulajdonképpen a semmiből. Okkal lehetnek büszkék, hiszen a Genpro a világ első hibrid térrácsos szerkezetű műrepülő versenygépe. Fém és szénszálas szerkezeti elemek ötvözésével 600 kilogramm lett a gép tömege, a legerősebb motor 330 lóerős, és 13 g terhelést is elvisel. 2018-ban a repülés Forma 1-es versenysorozatában harmadik helyen végzett egy Genpro, és jelenleg a brit bajnokságban gyűjti a kupákat. A motor és a légcsavar kivételével a repülőgép minden eleme Jakabszálláson készül, az árcéduláján szabad szemmel is jól látható összeg: 100 millió forint. A repülőgép megépítése során megszerzett tudásukat nemzetközi kutatás-fejlesztési projektekben, együttműködésekben, később pedig nemzetközi beszállítói tevékenységekben tudják kamatoztatni. A tervezők azért használják a hidrogént, mert meggyőződésük szerint az üzemanyagcellás energiaellátás biztosítja a legalacsonyabb tömeg melletti megfelelő teljesítményt, a tankolás ideje pedig rövid. A gépet úgy tervezték, hogy két rotor leállása esetén is biztonsággal le tudjon szállni, de a vázhoz rögzített ejtőernyővel nagyobb probléma esetén is biztosított a kontrollált földet érés.

Bővebben a forrásban: totalcar.hu

Több tucat ember életét mentette meg egy magyar fejlesztésű alkalmazás

„Ledobtam a táskámat a sarokba, és már rohantam is.” – Több tucat ember életét mentette meg egy magyar fejlesztésű alkalmazás. A Szív City virtuális közösségéhez két év alatt közel 35 ezren csatlakoztak. Önkénteseik képzett újraélesztők, akik vállalják, hogy segítenek azokon, akik rosszul lesznek az utcán.
Az elmúlt két év alatt harminc ember életét mentette meg a Szív City nevű, magyar fejlesztésű okostelefon-alkalmazás. „Ez egy közösségi applikáció, azok az önkéntesek, akik letöltik, és regisztrálnak a rendszerbe, vállalják, hogy ha a közelükben valakinek megáll a szíve, az Országos Mentőszolgálat riasztására a helyszínre sietnek, és még a mentők kiérkezése előtt elkezdik az újraélesztést – mondja Szabó Gabriella, a Szív City kommunikációjáért felelős Modernity Marketing vezetője.

Az alkalmazás és a mögötte álló virtuális közösség létrehozása dr. Fejes Marianna ötlete volt, aki még medikaként külföldön járva látott egy hasonló applikációt, és úgy gondolta, jó lenne itthon is kifejleszteni egy ilyet. Két év alatt harminc ember életét mentette meg a Szív City alkalmazás.
Fejes Marianna hosszabb időt töltött Nagy-Britanniában. Miután hazajött, elhatározta, hogy keres egy olyan céget, amelyik vállalja, hogy kifejleszti és üzemelteti az appot. Így találta meg a nagyvállalati szoftverek fejlesztésével foglalkozó Alerant Zrt.-t. „Az alkalmazás kifejlesztése közel egy évet vett igénybe, de az is hosszú időbe telt, mire megszereztük a működtetéséhez szükséges engedélyeket, és tető alá hoztuk az Országos Mentőszolgálattal való együttműködésünket” – magyarázza Szabó Gabriella.
A fejlesztőcég szakembere azt mondja, azért döntöttek úgy, hogy lefejlesztik az alkalmazást, mert fontosnak tartják a társadalmi felelősségvállalást. „Ugyan a Szív City nem termel pénzt, de a vállalat vezetői úgy érezték, ha csak egy ember életét meg lehet menteni a segítségével, már megérte a befektetett pénzt és energiát” – magyarázza Szemán Bence. A fejlesztőcég szakembere azt mondja, azért döntöttek úgy, hogy lefejlesztik az alkalmazást, mert fontosnak tartják a társadalmi felelősségvállalást. „Ugyan a Szív City nem termel pénzt, de a vállalat vezetői úgy érezték, ha csak egy ember életét meg lehet menteni a segítségével, már megérte a befektetett pénzt és energiát”.

„Éppen beértem a munkahelyemre, amikor jött a riasztás.”
Volt újságíró kollégánk, Varjasi Viktor egyike azoknak a Szív City-önkénteseknek, akik már részt vettek sikeres életmentésben. „Éppen beértem a munkahelyemre, amikor jött a riasztás az OMSZ-től, hogy valakinek segítségre van szüksége – meséli Viktor – Mint kiderült, az egyik közeli buszmegállóban lett rosszul egy idős néni. Azonnal kaptam a kabátomat, és odarohantam. Amikor odaértem, a sofőr már próbálta újraéleszteni; átvettem tőle a feladatot, és addig csináltam a mellkaskompressziókat, amíg ki nem értek a mentők”. Viktor segítségével sikerült megmenteni az idős hölgyet. „Már a gimnáziumi éveim alatt részt vettem egy újraélesztő tanfolyamon, és az OMSZ oktatására is elmentem, ahol Győrfi Pál szóvivő mutatta meg nekünk, hogyan kell használni az alkalmazást, és mi a teendő, ha segíteni kell” – magyarázza. Viktor azt mondja, legalább fél óráig tartott, mire a mentők emberfeletti munkával újraélesztették az idős nőt. „Nagyon küzdöttek érte, defibrillátort is használniuk kellett, mert a mellkaskompresszióktól nem indult be a szíve. Igaz, ilyenkor nem is ez a legfontosabb, hanem az, hogy fenntartsuk valahogy a keringést, és biztosítsuk, hogy elegendő oxigénben gazdag vér kerüljön az agyba – fejtegeti, és hozzáteszi, hogy a mentők kiérkezése után is ott maradt segíteni. Tartottam az infúziót, pakolgattam a táskákat, próbáltam hasznossá tenni magam.” Viktor azt mondja, nagyon jó érzés volt, amikor megtudta, hogy az idős hölgy jól van. „A Szív City munkatársai hívtak fel azzal, hogy sikerült stabilizálni az állapotát. Boldog voltam, hogy részt vehettem az életmentésben, a sofőrrel, a buszon utazókkal és a mentőkkel együtt én is hozzátehettem a magamét ahhoz, hogy megmenthessék az életét. De nem érzem úgy, hogy ezért dicséret járna: azért töltöttem le ezt az alkalmazást, mert úgy éreztem, kötelességem segíteni. Sajnos a legtöbben nem figyelünk oda egymásra, nagyon sokszor előfordul, hogy az utcán egyszerűen elsétálunk egy bajban lévő ember mellett.”

Bővebben a forrásban,
Forrás: nlc.hu

Magyar találmány, tengervízből állít elő ivóvizet

A budapesti Víz Világtalálkozón több figyelemre méltó magyar találmány is bemutatkozott, ezek a globális vízhiány megelőzésére kínálnak megoldásokat. Az egyik hazai cég például tengervízből állít elő ivóvizet úgynevezett tengervíz-sótalanító technológiával. Az eszközt Tunéziában már használják.
A magyar fejlesztésű sótalanító konténer egy halászhajó-kikötő és egy katonai támaszpont számára biztosít ivóvizet a mindennapokban – mesélte Kiss Adrián, a Hungarian Water Technology Corporation ügyvezetője az M1-nek adott interjújában.
Foto: Pixibay
A konténer segítségével előállított ivóvíz a lakosságot is kiszolgálja, de azt sem szabad elfelejteni, hogy erre a részre érkezik a legtöbb afrikai bevándorló is – tette hozzá. A tapasztalatok és a visszajelzések alapján, amíg eddig körülbelül csak 5–6 hónapnyi ivóvíz volt elérhető a kikötőben és környékén, addig a technológia segítségével az év minden napján lehetőség van arra, hogy ivóvízhez jussanak az emberek...
...bővebben a forrásban.
Forrás: elobolygonk.hu

Magyar találmányért rajong Amerika

Egy magyar fiatalember mozgássérülteknek fejlesztett ki egy újfajta elektromos autót, de itthon nem talált rá befektetőket. Egy amerikai ügyvédnek viszont megtetszett a dolog, és most ott indul a villanyautó sorozatgyártása.
A 444.hu írta meg az Atlantic Wired nyomán, hogy a feltaláló Kissároslaki István, és a magyar találmány sorozatgyártása jövőre indul az amerikai Austinban. Mint lapunk megtudta, a Kenguru névre keresztelt elektromos mini autót a hazai Rehab Zrt. fejlesztette ki már több mint egy évtizede. A cégnél azt mondták, hogy az autó itthoni ára 3 millió forint lett volna 10 évvel ezelőtt, és az eredeti terv az volt, hogy az OEP támogatja az autót, de az állammal végül nem tudtak megegyezni a finanszírozásról.
Egy izombetegség miatt lebénult amerikai ügyvéd, Stacy Zoern azonban látott fantáziát a dologban. A neten talált rá a magyar feltalálóra, és 2010-ben meggyőzte Kissároslakit, hogy menjen ki hozzá Austinba, hogy együtt keressenek befektetőket. Ez sikerült is, olyannyira, hogy a befektető cég idén januárban bejelentette: A Kengurunak nevezett autó gyártása jövőre indul az USA-ban, és előrendelhetők az első autók, amik egy-másfél év múlva lesznek készen.
A Kenguru 2 méter hosszú és 1,5 méter magas, azaz kisebb, mint egy Smart. Nincsen benne ülés, a kerekesszékes sofőrnek csak be kell gurulnia hátul. A kocsit helyi közlekedésre tervezték, legfeljebb 40 km/órával képes menni, kb. 100 kilométerig. A Kenguru ára 25 ezer dollár (kb. 5,7 millió forint) lesz, de mivel környezetkímélő, így adókedvezményes, és nem kell hozzá benzin.

Forrás: hvg.hu

Magyar találmány véd meg a metrón terjedő fertőzésektől

Ősszel és télen kevesebb napfény éri a testünket és a vitaminpótlás is körülményesebb. Nem csoda, hogy ilyenkor sokkal több a fertőző betegség. Ezeket néhány baktérium, és számos vírusfaj is okozhatja, amelyek közül legismertebb az influenzavírus. Ebben az időszakban különösen fontos, hogy megelőzzük a baktériumok, vírusok megtelepedését olyan felületeken, melyeket tömegek érintenek meg.

Egy magyar cég találmánya forradalmi változást hozhat a forgalmas terek, tömegközlekedési eszközök tisztán tartásában. A nemzetközi kutatásokra épülő, de hazai fejlesztésű bevonatrendszer természetbarát módon fejti ki hatását. Alapanyaga élelmiszer-adalékanyagként is nyilvántartott természetes fémoxid, amely megtalálható többek között rágógumikban, fogkrémekben és egyéb naponta használatos termékekben is.

A fotokatalitikus bevonat fény hatására aktiválódik, nem kopik le, és gyakorlatilag folyamatosan fertőtleníti a felületet. Bármennyien megfoghatják egymás után a felületet, amikor fény éri, ez az anyag folyamatosan dolgozik, nem kopik el, nem tűnik el a felületről. A hatás eléréséhez normál látási viszonyokat biztosító mesterséges fény is elég, és akár egy évig is biztosítja a fertőtlenítést” – mondta Lehoczky Péter, a Resysten Hungary Kft. ügyvezetője...
Bővebben a forrásban: szeretlekmagyarorszag.hu

Magyar diákok díjnyertes ötlete száll szembe az ételpazarlással

Hihetetlen mennyiségű étel megy a kukákba minden évben, miközben könnyen lehet, hogy a pazarlás helyétől nem messze valaki szívesen megenné a kárba menő élelmiszert. Ezen a problémán segítene három magyar gimnazista, akik innovatív megoldást találtak ki az ételpazarlás mérséklésére, ötletüket pedig már külföldön is díjazták.

821 millió ember: az ENSZ tavalyi jelentése szerint ennyien éheznek a világon. 1,6 milliárd tonna étel: Ennyi megy kárba minden évben világszerte, miközben ennek 80 százaléka még ehető lenne. Erre az ellentmondásos helyzetre talált ki egy lehetséges megoldást három budapesti gimnazista, akik létrehozták a FoodOverflow nevű közösségi platformot.
A Fazekas Mihály Gimnázium három tanulójának ötletét előbb hazai, majd nemzetközi szinten is elismerték, ugyanis a csapat idén februárban lett a hazai mezőny legjobbja a UPC, a SKOOL és a Kódvarázs gyerekeknek szóló programozó versenyén, a Future Makers Nagydíjon.
Boér Bence, Tóth Ambrus és Szigeti Péter így első helyezettként elnyerte a lehetőséget, hogy elutazzon a Dublinban megrendezett nemzetközi ifjúsági programozó versenyre, a The Coolest Projects eseményre, ahol több mint hétszáz, a világ 22 országból érkezett fiatal mérte össze tudását. A versenyen a magyar csapat két kategóriában is sikeresen szerepelt, ugyanis a FoodOverflow elhozta a Future Makers Nemzetközi Nagydíjat és a The Coolest Projects weboldal kategóriájának harmadik helyezését.

Bővebben a forrásban: 24.hu

Légmotoros kerékpár (Vedres András dr, Gágyor János, Szöllősy János)

A megoldott probléma: Olyan segédmotoros hajtás kerékpárokhoz, amelynél káros anyag kibocsátás nincs.
Meghatározás: Közönséges kerékpár első kerekét légmotor hajtja, melynek működéséhez szükséges sűrített levegő a kerékpárra szerelt könnyű palackban van tárolva.
Bemutatás: Egy közönséges kerékpár első kereke el van látva szabadonfutóval, melyhez áttételen keresztül csatlakozik a légmotor. Teljesítménye 190 W, maximális forgatónyomatéka 11 Nm, súlya 0,7 kg (Innofluid). A működéshez szükséges sűrített levegő vékony alumínium falú, szénszálas műanyag erősítésű palackban van tárolva 300 bar nyomáson. A palackhoz nyomáscsökkentő szelep csatlakozik, amelynek kimenő oldalán a nyomás 6,3 bar. A légmotor működését a kormányra szerelt csap nyitásával-zárásával lehet szabályozni. A légmotor kenését az áramló sűrített levegővel bevitt olajköd biztosítja. A motorból eltávozó levegőben lévő olajat szűrő fogja fel. A kerékpárt pedállal szokványos módon hajtják, és amikor szükséges (emelkedőn, gyorsításnál, ellenszélben stb.) rákapcsolható kellő mennyiségű levegő a légmotorra, aminek következtében az első keréken keresztül érvényesül a segédmotoros hajtás. A tárolt légmennyiséggel sík terepen, szélmentes körülmények között, pedálozás nélkül 5 km távolság tehető meg.

Forrás: inventor.hu

Őssejtekből fejlesztett emberi agymodellt a cambridge-i magyar orvos

A laboratóriumban növesztett emberi aggyal kapcsolatos kutatások területén ért el fontos eredményt egy Cambridge-i magyar kutatóorvos csoportja. A Lakatos András és Madeline Lancaster által vezetett kutatócsoport egy emberi agyhoz hasonló új őssejt alapú modellt fejlesztett ki, ami olyan neurológiai betegségek okainak közvetlen feltárására és kezelési módszerek kifejlesztésére lehet alkalmas, mint például az Alzheimer kór.
A kutatás eredményeit a legnevesebb tudományos folyóiratban, a Nature-ben publikálták. A kutatók egy mindössze lencseméretű, szürke pacának kinéző miniatűr agyat növesztettek emberi őssejtekből a laboratóriumban. A modellezett agy valós kapcsolatokat létesített az egy egérből származó gerincvelővel és izomszövettel. A kapcsolódás sikeres volt: a kutatók megfigyelhették, ahogy az izom összehúzódik az „agyszervecske” irányítására...
xx
Bővebben a forrásban: index.hu