Az „egy” szóval már foglalkoztunk az „Egy szóbokor” bejegyzésben, illetve megemlítjük a „Kettős értelmű szavaink” bejegyzésben is, miszerint ennek a szónak három jelentése van, úgymint számnév, mint határozatlan névelő (amire mondhatják, hogy de az ugyanaz, de nem, mert vannak nyelvek, ahol ezt a határozatlan névelőt egy másik szóval fejezik ki és nem az egy számnévvel, valamint a harmadik jelentése az „Isten”, hiszen a számolást is ezzel kezdjük, „egy...” vagy ahogy mondani szoktuk: „Egy az Isten.”
Tehát e három jelentés, valamint az „egy” szóbokor végtelen hosszúsága jól mutatja a magyar nyelv bőségét és bölcsességét, azonban ez utóbbira és a magyar néplélek alapvető individualizmusára méginkább rámutat ez a szó: „Egyén”,
mert mindenki... egy önálló én,
egy én.
Forrás: Laár András
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése