Elképesztő: Visszaadja a vakok látását a magyar tudós

Roska Botondnak ítélték az idei Louis-Jeantet orvosi díjat, amelyet sokan az orvosi Nobel-díj

előszobájának tartanak. Roska az első magyar tudós, aki ezt a magas rangú elismerést elnyerte. Az 1969-ben született kutatót a vizuális információ alapvető feldolgozási folyamatainak a felfedezéséért és a látás visszaállító génterápia kidolgozásáért ismerték el.

A tudós pályája lenyűgöző: miután általános orvosi diplomát szerzett a Semmelweis Egyetemen, Roska Botond a Kaliforniai Egyetem Berkeley-i intézetében doktorált, majd a Harvard Egyetemen és a Harvard Orvosi Karán képezte magát tovább genetikából és virológiából. Később Bázelben alapított biotechnológiai kutatóintézetet. Tavaly a Columbia Egyetem nagy presztízsű Alden Spencer orvosi díját is neki ítélték.

Kutatócsoportjával Roska feltérképezte, miként nyerik ki a vizuális információt a környezetből a látórendszer különféle sejtjei. A pontos molekuláris mechanizmus ismeretében olyan génterápiát dolgoztak ki, amely visszaállíthatja azok látását, akik genetikai rendellenesség következtében lettek látáskárosultak.

A svájci kutatócsoport olyan látásérzékelőket fejlesztett, amelyeket a sérült szemideghártya, a retina megfelelő pontjain elhelyezve képesek eljuttatni a vizuális információt a betegek központi idegrendszerébe.

Forrás: blikk.hu

Magyar egyetemistákat ünnepelt a tech világ New Yorkban

Magyar győzelemmel zárult az amerikai szoftverfejlesztő viadal, a Global Legal Hackathon. A versenyen – melyet a Wolters Kluwer első alkalommal rendezett meg idén áprilisban – 48 óra állt a csapatok rendelkezésére, hogy olyan szoftverrel álljanak elő, ami forradalmasíthatja a jogi szektort. A magyar résztvevő, a Revealu három fordulós viadalt követően, 600 induló közül végzett az első helyen formabontó adatvédelmi alkalmazás ötletével.

Magyar egyetemi hallgatók vitték el az idei Global Legal Hackathon első díját. A Revealu  –melynek fejlesztői magját a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) mérnök informatikus hallgatói adták – a verseny New York-i szuperdöntőjében egyetlen európaiként győzött, az adatvédelmi alkalmazásuknak köszönhetően, melynek alapötletét az új adatvédelmi európai általános adatvédelmi rendelet (GDPR) adta. A magyar csapat fejlesztésének segítségével a felhasználók egy kattintással megismerhetik a róluk tárolt adatokat és azonnal törölhetik vagy módosíthatják azokat. Az alkalmazás a magánemberek mellett a vállalatok számára is használható: a cégek egy központosított felületen nyomon követhetik a beérkező kéréseket és automatikusan válaszolhatnak is. A program a verseny folyamán prototípusként készült el.

Bővebben a forrásban: computerworld.hu

Kun Richárd – flAVATAR

Sötétben világító növényeivel nyert növényinnovációs kategóriadíjat Kun Richárd feltaláló a 6. Sanghaji Nemzetközi Technológiai Kiállításon Kínában. A flAVATAR elnevezésű találmány egy olyan, száz százalékban növényi alapú anyag, amellyel ha külsőleg kezelik a vágott virágokat és cserepes növényeket, akkor azok fénylenek a sötétben.

Kun Richárd feltaláló cége, a Floreande Kft. által gyártott, védjegyoltalom alatt álló találmányával kezelt növények a feltöltődés után azonnal sötétbe helyezve – a töltöttség erejétől függően – akár harminc percen keresztül zöld, kétféle kék, piros és fehér színekben fénylenek, illetve fluoreszkálnak.

A flAVATAR hivatalos oldala
A flAVATAR facebook oldala
Forrás: Érdekesvilág.hu

Raccuja Gergely, Wolfson Közgazdasági Díj

A 27 éves, budapesti születésű Raccuja Gergely nyerte idén a Wolfson Közgazdasági Díjat, ami a közgazdasági Nobel után a legnagyobb pénzjutalommal járó díjnak számít a szférában. A 250 ezer fontos jutalommal járó első helyet az kapja, aki a legjobb megoldást vázolja fel a díj kiírásakor feltett kérdésre, ami ezúttal arról szólt, hogyan fizethetnénk jobb, biztonságosabb és megbízhatóbb úthálózatért úgy, hogy az a közlekedők számára fair, a gazdaságnak és a környezetnek pedig kedvező legyen.

Bővebben a forrásban,
Forrás: 444.hu

Rangos nemzetközi díjat nyert egy magyar agykutató

Párizsban rendezték meg a L'Oréal-UNESCO A Nőkért és a tudományért nevű program idei díjátadóját, ahol a nemzetközi díj magyar nyertese, dr. Farkas Eszter agyi keringés kutató is átvette a neki megítélt, amúgy 15 ezer eurós kutatási támogatással járó elismerést.

Bővebben: A képre kattintva...

Forrás: index.hu

Különdíjas egy magyar diáklány az Intel innovációs versenyén

Idén a Magyar Innovációs Szövetség két magyart, Király Szilviát és Bálint Karolát is kijuttatta az Intel International Science and Engineering Fair (ISEF) világversenyére, ahol 1700 másik fiatallal versenyeztek a nagydíjakért és különdíjakért. Két teljesen eltérő területen próbálkoztunk: bevásárlós mobil alkalmazással és kemoterápiás gyógyszerek teszteléséhez használható őssejt kutatással. Előbbivel Bálint Karola elhozta az Oracle Academy díját.

Király Szilvia, tizenegyedikes gimnazista a Városmajori Gimnáziumból a 2012-es Kutatók Éjszakáján járt először a városmajori őssejt-laboratóriumban,  ezután kezdett el foglalkozni mostani kutatási témájával. „Nyílt nap volt, engem már régóta érdekeltek az őssejtek, mert apukám leukémiában halt meg. Érdekelt, hogy lehet az őssejtekkel, őssejt-transzplantációkkal gyógyítani. Azóta hetente háromszor-négyszer a laborba járok” ­- mesélt a kezdetekről a 18 éves lány.

Mindkettőről bővebben a forrásban.

Forrás: index.hu

The Brain Prize, az agykutatás Nobel-díja

Freund Tamás, Buzsáki György és Somogyi Péter.

Három magyar kutató kapta az „agykutatás Nobel-díjának” is nevezhető Agy-Díjat (The Brain Prize), melyet a dániai Grete Lundbeck Európai Agykutatási Alapítvány első ízben adott át május 2-án Koppenhágában 2011-ben. Az egymillió euróval járó új díjat a memória-folyamatokban kulcsszerepet játszó agyi ideghálózatok feltárásáért Somogyi Péternek, Freund Tamásnak és Buzsáki Györgynek ítélték oda.

A skandinávok úgy látszik, ilyen nagyszerű módon kívánják támogatni a tudományt, s a dánok választása vélhetően azért esett az agykutatásra, mert díjat kiosztó alapítvány mögött egy nagy dániai gyógyszergyár áll, amelyik különösképpen a központi idegrendszeri betegségek ellenes szerek kutatására összpontosít.

Freund Tamás azért is nagyon boldog, mert ez a megosztott díj három olyan magyar kutató munkásságát ismeri el, akik 25-30 éve dolgoznak együtt, publikálnak közösen és gondolkoznak hasonlóan, annak ellenére, hogy más-más országban élnek.

Valószínűleg ez is tetszhetett meg a díjbizottság tagjainak, mert tudom, hogy a szabályok értelmében külön-külön kellett, hogy felterjesszenek bennünket. A világból mindenhonnan felkértek neves kollégákat a jelölésre, nekem vannak is sejtéseim, hogy engem ki terjesztett fel. Vélhetően megnézték, hogy az adott kutató szakterületén kinek vannak még jelentős eredményei és így fonódhattak össze a szálak.

Forrás és bővebben: globalisvilag.hu