„Egyet”

 ...és hogy folytassam az „egy” szógyök körüli merengéseimet...

Egy nyelvünket megtanuló lengyel lány (Lengyel Olga néven nyomul a youtube-on) tette fel a kérdést egy rövid videójában: Miért mondjátok hogy ...egyet? Pisilek egyet, pihenek egyet, futok egyet?” Mert ugye ezt nem egyszer csináljuk, és nem is azt mondjuk hogy egyszer, akkor mi az hogy „egyet”?

Mi nagyon szeretjük és tiszteljük azokat, akik veszik a bátorságot és felnőtt fejjel tanulják meg a nelvünket, és sokszor kérdéseikkel ők mutatnak rá nyelvünk mások számára érthetetlen összetettségére – mint tette ő is ezzel a kérdésével – amik számunkra teljesen természetesek.

A kérdésére a választ ott a hozzászólásoknál meg is kapta, amikből néhány:

- Az ilyen kifejezésekben az „egyet” nem számosságot fejez ki, hanem egy toldalékos nyelvi sajátosságot, ami a cselekvés egyszeri, gyors, lezárt jellegét hangsúlyozza. Tehát nem arról van szó, hogy csak egyszer alszunk vagy pisilünk, hanem hogy most egy „egyszerű”, „gyors” eseményként tekintünk rá.

- Én is belegondoltam, leginkább valóban akkor használjuk,  mikor egy másik, nagyobb esemény előtt beiktatunk egy rövidebb kitérőt, vagy ha a nagyobb cselekményt megszakítjuk egy kis időre. Nagyon jó a kérdés, jó elgondolkodni magyarként ilyen dolgokon, ami nekünk annyira megszokott, eszünkbe sem jut, hogy másnak furcsa. De semmiképp sem rossz szokásnak gondolom ezt és nem is örülnék ha kikopna ez a kifejezés az anyanyelvünkből.

- Szerintem, hogy nem tart sokáig. Gyorsan végzek és utána mehetünk mást csinálni. (Szuper kérdés❤️)
- Lezártságot fejez ki, mint az angolban pl. a simple és continous igeidők közti különbség.

Olvasok, eszek - hosszú, folyamatos cselekvés

Olvasok egyet, eszek egyet - Egyszeri, kompakt, gyors cselekvés.

Egyén

Az „egy” szóval már foglalkoztunk az „Egy szóbokor” bejegyzésben, illetve megemlítjük a „Kettős értelmű szavaink” bejegyzésben is, miszerint ennek a szónak három jelentése van, úgymint számnév, mint határozatlan névelő (amire mondhatják, hogy de az ugyanaz, de nem, mert vannak nyelvek, ahol ezt a határozatlan névelőt egy másik szóval fejezik ki és nem az egy számnévvel, valamint a harmadik jelentése az „Isten”, hiszen a számolást is ezzel kezdjük, „egy...” vagy ahogy mondani szoktuk: „Egy az Isten.”

Tehát e három jelentés, valamint az „egy” szóbokor  végtelen hosszúsága jól mutatja a magyar nyelv bőségét és bölcsességét, azonban ez utóbbira és a magyar néplélek alapvető individualizmusára méginkább rámutat ez a szó: „Egyén”,

mert mindenki... egy önálló én,

egy én.

Forrás: Laár András

Az „egy” szóbokor

Mint itt sok más szóbokor bejegyzés, ez is egy folyamatosan bővülő bejegyzés, amiben pillanatnyilag 104 szó található.

1.	Egy (3)		53.	Egyezkedik
2.	Egyaránt		54.	Egyeztet
3.	Egyed		55.	Egyeztetés
4.	Egyedi		56.	Egyeztető
5.	Egyedien		57.	(Össze)egyeztethető
6.	Egyediség		58.	(Össze)egyeztethetetlen
7.	Egyedül		59.	Egyéb
8.	Egyedülálló		60.	Egyébként
9.	Egyedülállóan		61.	Egyén
10.	Egyedüli		62.	Egyéni
11.	Egyedüliként		63.	Egyénien
12.	Egyenes		64.	Egyénies
13.	Egyenesen		65.	Egyénieskedik
14.	(Ki)egyenesít		66.	Egyénieskedő
15.	Egyenget		67.	Egyénileg
16.	Egyenként		68.	Egyéniség
17.	Egyenleg		69.	Egyérintő
18.	Egyenlet		70.	Egyértelmű
19.	Egyenletes		71.	Egyértelműen
20.	Egyenlít		72.	Egyértelműség
21.	Egyenlítő		73.	Egyértelműsít
22.	Egyenlő		74.	Egyénies
23.	Egyenlően		75.	Egyénieskedik
24.	Egyes		76.	Egyéniség
25.	Egyesít		77.	Egyik
26.	Egyesítés		78.	Egyke
27.	Egyesítő		79.	Egyként
28.	Egyesül		80.	Egykor
29.	Egyesülés		81.	Egykori
30.	Egyesület		82.	Egykorú
31.	Egyesületi		83.	Egymaga
32.	Egyesült		84.	Egymás
33.	Egyetem		85.	Egység
34.	Egyetemes		86.	Egységes
35.	Egyetemesen		87.	Egységesen
36.	Egyetemi		88.	Egységesít
37.	Egyetemleges		89.	Egységesített
38.	Egyetemlegesen		90.	Egyszer
39.	Egyetért		91.	Egyszeri
40.	Egyetértés		92.	Egyszerű
41.	Egyetlen		93.	Egyszerűbb
42.	Egyetlenegy		94.	Egyszerűen
43.	Egyetlenegyszer		95.	Egyszerűség
44.	Egyezik		96.	Egyszerűsít
45.	Egyezmény		97.	Egyszerűsítés
46.	Egyezményes		98.	Egyszerűsített
47.	Egyezményesít		99.	Egyszerűsítő
48.	Egyezményesítés		100.	Együgyű
49.	Egyezség		101.	Együtt
50.	Egyeztet		102.	Együttes
51.	Egyeztetés		103.	Együttesen
52.	Egyéb		104.	Egyveleg

A „rév” szóbokor

Ebben a bejegyzésben nem is maga a szóbokor a lényeg, hanem annak a mélyen rejlő mondanivalója.

Rév. A rév az a közlekedési eszköz, ami a víz egyik oldaláról a másikra átvisz minket, a révész meg aki a réven dolgozik, de ha megnézünk más a „rév” szótőből képzett szavakat – mint például: Elréved, réveteg, elrévül – akkor nyelvünk rejtett kincseire találunk rá.

Aki elrévedt vagy olyan révetegen néz ránk, az valahol máshol jár, nem itt van, és látva ezt az elrévedést sokszor rá is kérdezünk: Merre jársz? A rév átvisz minket az egyik oldalról a másikra, azaz amivel ezt a másik világba való átutazást megtehetjük. Elréved… révetegen néz ránk… mi tudjuk hogy ez mit jelent, ő most nem itt van, ő most valahol máshol van.

Ez is egy rejtett kincse a nyelvünknek, mert mi tudjuk hogy nem csak ez az egy anyagi világ van, és számtalan ilyen kincsünk van, amiket mi öntudattalanul használunk.

Rév,

(El)réved,

Réveteg,

Révész,

(El)révül.

Igeidők a magyar nyelvben 5. (A huszonegyedik igeidő – A távoljövő)

Az igeidőkkel foglalkozó bejegyzéseimnek a kiinduló gondolata az, hogy ha más nyelvekben különböző igeidőkként határozunk meg olyanokat mint például jelen és folyamatos jelen – holott mindkettő a jelenben van – akkor a magyarban miért nagyolják el ezt azzal, hogy van három igeidőnk és kész, és miért nem külön igeidőkként határozzák meg a befejezettet és befejezetlent vagy a határozott és határozatlant? Ez utóbbi különösképpen azért is érdekes kérdés, mert a legtöbb nyelveben nem létezik külön határozott- és határozatlan igeragozás, hanem azokat csak a névelővel különböztetik meg. Ily’ módon, ha ezeket külön-külön igeidőknek tekintjük, úgy nyelvünkben eddig húsz igeidőt számoltunk össze és most következzen a huszonegyedik igeideje a magyar nyelvnek: A távoljövő.

Mi magyarok a nyelvüket öntudatlanul használjuk (persze mindenki más is a saját nyelvével így van), azonban a nyelvünk adta logika különleges képességeket ad és így teljesen észrevétlenül, öntudatlanul, rendkívül finom árnyalatokban tudunk fogalmazni. Egy másik bejegyzést olvasva (Kettős értelmű szavaink) az „egyszer” szóval kapcsolatban tette fel egy ismerősöm a kérdést: Mi ennek a másik jelentése? Mert az egyik egyértelmű, azaz egyszer, mert nem többször, de mi a másik jelentése az „egyszer” szónak?

„Egyszer majd elmegyek oda” – mondtam neki – ez a távoljövő a magyar nyelvben. Ezzel az  „egyszerrel” nem azt állítom, hogy oda egészen biztosan csak egyetlen egyszer fogok elmenni, hanem hogy egyszer… majd… valamikor… Figyeljük meg ennek a mondatnak a hangulatát, de más példákat is idetehetek: „Egyszer ezt én is meg fogom csinálni”, „ezt egyszer meg fogod érteni”, jól érezhető ezekben a mondatokban a távolba helyezett jövőkép, mert ha azt mondom, hogy „egyszer ezt én is meg fogom tanulni”, azzal nem azt mondom hogy már a jövő héten vagy talán jövőre, hanem majd… egyszer… valamikor… a távolban… a távoljövőben…

Nézzük meg a távoljövő hangulatát, a mondatokat párba állítva:

Ezt meg fogom csinálni – Ezt egyszer meg fogom csinálni,

Te is meg fogod érteni – Egyszer te is meg fogod érteni,

Elmegyek majd oda – Egyszer elmegyek majd oda,

Megcsinálom én is – Egyszer megcsinálom én is.

Távoljövőben bár elméletileg lehetséges lenne a határozatlan- és a befejezetlen ragozás is, de tulajdonképpen csak befejezett és határozott formában ragozunk, mert ezesetben arról beszélünk, hogy egyszer az majd meg fog történni, kész lesz és a tárgya is határozott, mert nem csak egy „valamiről”, hanem egy határozott dologról van szó.

A múlt időben ugyanígy működik ez, „egyszer már jártam ott”, azaz valamikor régen jártam ott, mert ha nem a távoli múltban történt volna ez, akkor azt mondanám hogy ...„három évvel ezelőtt jártam ott” vagy „tavaly télen jártam ott”. Mivel az időbeli távolsága – mondjuk úgy –idő mértékegységgel nem meghatározható.

Visszatérve még egy gondolat erejéig a jövő időre, a hivatalos nyelvtan szerint a magyar a jövő időt két segédigével képzi (fog és majd), azonban mint sok más szabály szerintem ez sem pontos és a szabálynak inkább így kellene szólnia: A magyar nyelvben a jövőidőt háromféle segédigével képezhetjük, amik a „fog”, a „majd” és a távoljövőt kifejező „egyszer”, valamint a jövő időnek nagyobb hangsúlyt adhatunk, ha egy igére vonatkozóan ezekből egyszerre kettőt vagy akár hármat használunk.

    El fogok menni oda,

    Majd el fogok menni oda,

    Egyszer majd el fogok menni oda,

…és visszafelé mindez végig a távoljövőben:

Egyszer majd el fogok menni oda,

Egyszer majd elmegyek oda,

Egyszer elmegyek oda.

Málnáztunk egy kicsit

Nyelvünk él, fejlődik, változik, terebélyesedik, nap mint nap születnek újabb szavak, kifejezések, amik aztán ha életképesnek mutatkoznak, akkor azok nyelvünk közismert részévé válnak. Az elmúlt időben kétszer is találkoztam egy kifejezéssel, egymástól teljesen független helyeken: „Málnáztunk egy kicsit” – mondták – és mivel távolról se volt málnaszezon, rákerestem, de a neten még nem találtam nyomát ennek a kifejezésnek, ezért aztán a második helyen rákérdeztem: „Múltkor mondtad ezt, hallottam, de mit jelent ez?” Mire a válasz: Málnázni annyit jelent, mint könnyed beszélgetés, traccsparti.

Most már ezt is tudom, ezt jelenti a „málnázni”. :D

De hogy miért írok erről itt, ezen az oldalon, nos azért mert ez is azt mutatja, hogy nyelvünk mennyire élő és hogy mennyire képekben beszélünk. A málna egy finom gyümölcs, amit szemenként, egyesével szedünk le a bokorról, vagy a málnaszörp egy finom, édes ital, és valaki egyszer ezzel a gyümölccsel kapcsolta össze az efféle hangulatú csacsogást, mondhatjuk, hogy tökéletes képkapcsolat.

Ugyanígy történt, amikor évekkel ezelőtt magamtól jött egy kifejezés, legalábbis nem emlékszek rá, hogy bárhol is találkoztam volna vele, mégpedig hogy: „A köldökét nézi”, azaz semmi dolga, nem csinál semmit. Jött valahonnan ez a kifejezés, amikor épp nem volt munkánk, nem csináltunk semmit, és nemrég máshonnan hallottam vissza ezt így (azóta több helyről is) erre vonatkozóan. Vagy mert ez a kifejezés akkor ott életre kelt, vagy mert más is ugyanerre a képkapcsolatra asszociált egy ilyen élethelyzetben, vagy mert már létezett amikor nekem jött ez a kép, csak nem tudtam róla.

Nyelvünk él és képekben beszélünk, nap mint nap születnek új kifejezések, amik közül sok elterjed és mindenki számára a mindennapi élet részévé válik. Vigyázzunk nyelvünkre! Ez egy nagyon szép és különleges nyelv, mert ez egy élő nyelv. Ha úgy adja a kedvünk akkor málnázzunk és ma már köztudott hogy milyen az a gyümölcsöző kapcsolat, vagy mit jelent ha valakinek mélyenszántó gondolatai vannak, de ha meg semmi dolgunk, akkor csak nézzük a köldökünket. :-)

Zengő ábécé

Móra Ferenc: Zengő ábécé

Antropomorfok a magyar nyelvben

Az antropomorfizmus egy olyan, az 1700-as években létrehozott kifejezés, amely élő vagy élettelen dolgok, jelenségek vagy elvont fogalmak emberi (vagy kizárólagosan emberinek hitt) tulajdonságaira utal. Ilyen eset az, ha állatokat, növényeket, vagy természeti erőket, például a szelet, esőt, vagy a Napot emberi indítékokkal ruházzák fel, vagy épp a gondolkodás és a beszéd képességével. A szó a görög ἄνθρωπος (anthróposz: ember) és μορφή (morphé: alak) szóból alakult ki.

Nyelvünk sokszínűségét mutatja, hogy megannyi szóösszetételben emberi testrészekkel ruházunk fel tárgyakat. Ez is egy folyamatosan bővülő bejegyzés, amiben eddig 33 ilyen antropomorfot gyűjtöttünk össze.

1.	Az asztal lába
2.	Az autó orra
3.	Az ágy sarka
4.	A barlang szája
5.	A borosüveg nyaka
6.	A bögre füle
7.	A cipő orra
8.	A cipő nyelve
9.	A cipő talpa
10.	A cipő sarka
11.	Az épület homloka
12.	A Föld köldöke
13.	A fűrész foga
14.	A hajó bordája
15.	A hajó fara
16.	A halál torka
17.	A háztető gerince
18.	A hegy gyomra
19.	A hegy lába
20.	A hordó hasa
21.	Az idő vasfoga
22.	Az ing újja
23.	A kardántengely csuklója
24.	A kukorica haja
25.	A láncnak a szeme
26.	A paprika ere
27.	A szatyor, táska füle
28.	A szőlő szeme
29.	A társaság szíve
30.	A tél dereka
31.	A tó feneke
32.	Az üveg nyaka
33.	A város tüdeje

A magyar nyelv színezőpalettája: A képzők

A magyar nyelv ragokat és képzőket használ, toldalékol és a ragozott szavakat is ragozza, szinte mindig a szó végén építi azt tovább (ez alól az igekötők a kivételek, amiket tehetünk a szó elé vagy után, de akár több szóval az adott ige elé is) és e szóbővítő eszközök között a képzőket nevezhetjük úgy, hogy

a képzők a nyelvünk színezőpalettája.

Vannak közöttük olyanok, amiknek a feladata egyértelműen meghatározható (például kicsinyítő képzők) és van sok olyan amik bármiféle szabállyal megfogalmazhatatlanok, de mégis tudjuk hogy mire használatosak, és használjuk azokat. Megpróbáljuk összeszedni ezeket, következzen a képzők listája, ami szintén itt sok más bejegyzéshez hasonlóan egy folyamatosan bővülő lista:

1.  -alom, -elem hatalom, szerelem, félelem, bizalom 2.  -andó, -endő múlandó, jövendő, maradandó, kelendő 3.  -as, -es lázas, házas, éhes, szomjas, kedves 4.  -at, -et emelet, sugallat, változat, ékezet 5. -azat, -ezet ékezet, lábazat szerkezet 6.  -ály, -ély uszály, veszély, osztály 7.  -antyú, -entyű billentyű, fogantyú, szerkentyű, sarkantyú 8.  -ánk, -énk falánk, élénk 9.  -ár, -ér pincér, kulcsár, tit(o)kár 10.  -ász, -ész vadász, halász, kertész, csibész 11.  -da, -de iroda, bölcsőde, óvoda 12.  -dalom, -delem irodalom, birodalom, veszedelem 13.  -gat, -get igazgat, mozgat, ereget, 14.  -hat, -het moshat, szerezhet, ehet, ihat 15.  -i házi, fali, utcai 16.  -kadó, -kedő emelkedő, gondolkodó 17.  -lag, -leg utólag, mellesleg, főleg, tényleg, állítólag 18.  -ló, -lő vendéglő, morajló, 19.  -mány, -mény élmény, takarmány, szerzemény 20.  -nok, -nök gondnok, védnők, tábornok, mérnök, főnök 21.  -ony, -öny hor(o)gony, függöny 22.  -ozat, -azat, -ezet, -özet, falazat, ékezet, ötvözet, boltozat 23.  -ó, -ő szerző, ivó, serkentő, takaró 24.  -ság, -ség jóság, szépség, sokaság, szentség 25.  -tat, -tet futtat, éreztet, láttat, 26.  -vány, -vény zárvány, kérvény, emelvény, függvény 27.  -zat, -zet alapzat, aljzat 28.  -zó, -ző vonalzó, körző, ütköző