Kettős (vagy több) jelentésű szavaink 4.

Ebben a bejegyzés sorozatban következzen a negyedik rész, az igekötős és egyúttal ó-ő képzős több jelentésű szavaink listája. Természetesen ez is egy folyamatosan bővülő lista, pillanatnyilag 108 szóval.

1.	alávaló	37.	elnyomó	73.	kiállító
2.	átadó	38.	elosztó	74.	kiemelkedő
3.	átalakító	39.	előadó	75.	kieső
4.	átfolyó	40.	elragadó	76.	kifestő
5.	átjáró	41.	elsöprő	77.	kifutó
6.	átkelő	42.	eltartó	78.	kihívó
7.	átlátszó	43.	elvonó	79.	kiképző
8.	átvevő	44.	feladó	80.	kikötő
9.	befektető	45.	felderítő	81.	kilátó
10.	befogadó	46.	feldogozó	82.	kimagasló
11.	befutó	47.	felemelő	83.	kipufogó
12.	belevaló	48.	felfedező	84.	kiránduló
13.	behajtó	49.	felforgató	85.	kiszámoló
14.	behívó	50.	felhasználó	86.	kiszolgáló
15.	bejelentő	51.	feliratkozó	87.	kitérő
16.	belevaló	52.	feljáró	88.	kitűnő
17.	belépő	53.	feljutó	89.	kiugró
18.	bemondó	54.	felkelő	90.	kiváló
19.	bemutató	55.	felmenő	91.	kivitelező
20.	beruházó	56.	felmérő	92.	lefolyó
21.	besúgó	57.	felszámoló	93.	megálló
22.	beszámoló	58.	felszólaló	94.	megbízó
23.	betelepülő	59.	felszolgáló	95.	megfigyelő
24.	betolakodó	60.	feltaláló	96.	meghajtó
25.	betörő	61.	feltűnő	97.	meghívó
26.	beugró	62.	felügyelő	98.	megőrző
27.	bevándorló	63.	felvételiző	99.	megrázó
28.	bevezető	64.	felvilágosító	100.	megrendelő
29.	eladó	65.	felvonó	101.	megszálló
30.	elemző	66.	felvonuló	102.	megváltó
31.	elenyésző	67.	fenntartó	103.	rászoruló
32.	elfekvő	68.	hozzáértő	104.	résztvevő
33.	elhárító	69.	hozzászóló	105.	összefoglaló
34.	ellenálló	70.	hozzátartozó	106.	összekötő
35.	ellenőrző	71.	hozzávaló	107.	összetevő
36.	elkövető	72.	kiadó	108.	végrehajtó

Élő anyanyelvünk

Már került ide fel bejegyzés arról, hogy a nyelvünk él és arról is hogy a szókincsünk végtelen, most annak okán következzen egy bejegyzés ugyanezekről, mert nemrég két ilyen újonnan alkotott szóval találkoztam, amik könnyen lehet hogy gyökeret vernek a életünkben. Mert mi a mindennapi életünkben alkotunk újabb szavakat, csak úgy, spontán jön magától, amik ha olyan helyzetben, szövegkörnyezetben születnek, akkor mások is használni fogják, azaz újabb szó születik, azonban vannak olyan szavak is, amik a feledés homályába merülnek, azaz – mondhatjuk – elhalnak.

Nyelvünk főbb alapvető szóalkotási formái: A képzettársítás, a képzőkkel való árnyalatokat adó vagy hangulatot mutató színezés, valamit két szó összekapcsolása összetett szóvá, annak talán egészen más, de mégis a két alapszóból eredő jelentést adva.

Most a negyedik szóképződésről nem beszélek, amikor más nyelvekből veszünk át szavakat, mert azoknál egy másfajta folyamat történik, vagy magyarosodnak (például tévé) vagy egy-két évtized múlva kikopnak az életünkből és egy magyar szó veszi át a helyüket. Erre tipikus példa a „computer”, amit pár évtizede még alapvető kifejezés volt, mára viszont már a „számítógép” szó a használatos.

A képzettársítással alkotott szavaink közül két gyöngyszem az utóbbi évtizedekből, amik nagyfokú humort is mutatnak (mert ezeknek a szóalkotásoknak a stílusa sokszor a humort vagy a pajzán megközelítést mutatják) a „fekvő rendőr” vagy a „szájkarate”. De most nem ezekről, hanem egy képzőinkkel alkotott szóról, valamint egy összetett szóalkotásról szeretnék írni:

Az egyik ilyen, egy beszélgetés során egy nő azt mondta: „…siedelem… van ilyen szó?” Most már van – mondhatjuk – mert az „-alom és -elem” képzőkkel alkotunk szavakat, mint például veszedelem, érzelem, birodalom, irodalom, amik a szótőt teszik más jelentésűvé (vesz, érez, bír, ír), de még nem használtuk ezt a képzőt a „siet” igével, azaz ha valaki sietségében tesz valamit akkor azt siedelemben, siedelmében teszi.

A másik ilyen mostanában alkotott szó a „szermákol”. Tulajdonképpen ez is egy zseniális szókapcsolat, mert két, logikusan összekapcsolható szót fűz egybe, nagyon sok mondanivalót adva neki. Mert a „szerez” tudjuk mit jelent és a „mák”, azaz hogy mákja van, azaz szerencséje van, tehát ha valaki szermákol, akkor az szerencsésen szerez meg valamit.

Siedelem és szermákol. Nyelvünk így él, mert szavak születnek és szavak kopnak ki az életünkből, mint ahogy egy élőlény egyedei is megszületnek, élnek hosszabb vagy rövidebb ideig és halnak meg.

Pataki Ferenc a fejszámoló zseni, aki túlélte a munkaszolgálatot is

Málenkij robot, Pataki Ferenc pontosan tudta, mit is jelentenek
ezek a szavak. Átélte, megszenvedte. A Dombóváron, 1921 januárjában született fiatalembert ugyanis elsodorta és csaknem felfalta a II. világháború.

Két és fél évig munkaszolgálatosként szenvedett, lapátolt, csákányozott, melózott reggeltől késő estig és közben hallgatta ahogy üvöltöznek vele a tisztek. De a szenvedés, az igazi szenvedés még hátra volt. Orosz hadifogságba esett és három évig gürcölhetett egy munkatáborban. Kérdezték tőle: Mihez értesz fiam? Ő meg mondta, hogy osztok, szorzok, a számokkal varázsolok, de ez sehogyan sem hatotta meg az oroszokat és a vékonyka fiatalembert beosztották a fakitermelő brigádba. Ivan Gyenyiszovics egy napja. Szolzsenyicin szikár, komor, tökéletes regénye elmond mindent a táborlétről, a kiszolgáltatottságról, a megaláztatásról, az életben maradási esélyekről. Pataki Ferenc harminc kilósan szabadult. Harminc kilós férfiként – akibe akkoriban szó szerint hálni járt a lélek, de volt annyi akaratereje, hogy hazatérjen 1949-ben.

A testileg, lelkileg meggyötört férfi, aki 1939-ben még a katolikus Esterházy Miklós nádor főgimnáziumban érettségizett, megpróbált talpon maradni. De ott, a meggyötört lelke mélyén ő már pontosan tudta, mi az, ami boldoggá teheti, ami a számára a legfontosabb. Merthogy aprócska gyerekként már a budapesti Lakner-féle gyermekszínházban szerepelt számolóművészként.
„Kisiskolásként kerültem Lakner bácsi gyerekszínházába. Úgy hirdették a fellépésem, hogy vasárnap délelőtt Pataki Feri, a legújabb számoló csoda. Az első előadáson tele volt a Royal Apolló mozi, Lakner bácsi kézen fogott, levitt a közönség közé, majd szólt az egyik gyereknek, hogy mondjon egy számot, mire az rávágta: Háromszázharminchárom. Én is mondtam egy másikat. Erre Lakner bácsi kérdi: No, Ferike, mennyi akkor a végeredmény? Mire én azt feleltem: Ha kapok egy fagylaltot, megmondom…”
Naná, hogy kapott. A legenda szerint az ültetőnő sétált ki a közeli cukrászdába és már hozta is az ízes, hideg gombócokat és adta oda Ferikének. Ő meg belenyalt, ízlelgette, elnézett valahová a semmibe, aztán megmondta a végeredményt. Pataki Ferike évekig dolgozott Lakner bácsinál, és később ott tette le az artista vizsgát is. Valóban csodagyerekként tartották számon, és ebben nem is volt semmiféle túlzás. A sors olyan képességgel áldotta meg, amivel akár világhírűvé is válhatott volna. De hogyan is kezdődött ez a meseszerű történet?

Bővebben a forrásban,

Forrás: ujsagmuzeum.hu

A „rög” szóbokor

A szóbokor bejegyzéseinkbe az összetett szavak általában nem kerülnek be, ettől csak ritkán térünk el. Ez a ritka alkalom van most is, csak mert ha megnézzük a rögeszme szót, akkor mennyire sokatmondó ez a szó. Amikor valaki rögeszmésen ragaszkodik valamihez, mint aki egy rögbe kapaszkodik, a rög általában egy megkeményedett földdarab, ami nem illik abba a környezetbe, és a rögeszme az valami megkeményedett dolog az ember lelkében, ami nem illik abba a környezetbe.

1.	Rög
2.	Rögeszme
3.	Rögös
4.	Rögtön
5.	Rögtönöz
6.	Rögvest
7.	Rögzít
8.	Rögzítő

Az „ad” szóbokor

Ez is egy folyamatosan bővülő bejegyzés, és pillanatnyilag 28 szó szerepel benne.

1.	AD		15.	ADományozó
2.	ADag		16.	ADott
3.	ADagol		17.	ADottság
4.	ADagoló		18.	ADó
5.	Adakozás		19.	ADódik
6.	ADakozik		20.	ADós
7.	ADakozó		21.	ADóság
8.	ADalék		22.	ADózás
9.	ADat		23.	ADózik
10.	ADás		24.	ADózó
11.	ADogat		25.	BeADvány
12.	ADogató		26.	KiADvány
13.	ADomány		27.	FelADat
14.	ADományoz		28.	FelADvány