Pataki Ferenc a fejszámoló zseni, aki túlélte a munkaszolgálatot is

Málenkij robot, Pataki Ferenc pontosan tudta, mit is jelentenek
ezek a szavak. Átélte, megszenvedte. A Dombóváron, 1921 januárjában született fiatalembert ugyanis elsodorta és csaknem felfalta a II. világháború.
Két és fél évig munkaszolgálatosként szenvedett, lapátolt, csákányozott, melózott reggeltől késő estig és közben hallgatta ahogy üvöltöznek vele a tisztek. De a szenvedés, az igazi szenvedés még hátra volt. Orosz hadifogságba esett és három évig gürcölhetett egy munkatáborban. Kérdezték tőle: Mihez értesz fiam? Ő meg mondta, hogy osztok, szorzok, a számokkal varázsolok, de ez sehogyan sem hatotta meg az oroszokat és a vékonyka fiatalembert beosztották a fakitermelő brigádba. Ivan Gyenyiszovics egy napja. Szolzsenyicin szikár, komor, tökéletes regénye elmond mindent a táborlétről, a kiszolgáltatottságról, a megaláztatásról, az életben maradási esélyekről. Pataki Ferenc harminc kilósan szabadult. Harminc kilós férfiként – akibe akkoriban szó szerint hálni járt a lélek, de volt annyi akaratereje, hogy hazatérjen 1949-ben.

A testileg, lelkileg meggyötört férfi, aki 1939-ben még a katolikus Esterházy Miklós nádor főgimnáziumban érettségizett, megpróbált talpon maradni. De ott, a meggyötört lelke mélyén ő már pontosan tudta, mi az, ami boldoggá teheti, ami a számára a legfontosabb. Merthogy aprócska gyerekként már a budapesti Lakner-féle gyermekszínházban szerepelt számolóművészként.
„Kisiskolásként kerültem Lakner bácsi gyerekszínházába. Úgy hirdették a fellépésem, hogy vasárnap délelőtt Pataki Feri, a legújabb számoló csoda. Az első előadáson tele volt a Royal Apolló mozi, Lakner bácsi kézen fogott, levitt a közönség közé, majd szólt az egyik gyereknek, hogy mondjon egy számot, mire az rávágta: Háromszázharminchárom. Én is mondtam egy másikat. Erre Lakner bácsi kérdi: No, Ferike, mennyi akkor a végeredmény? Mire én azt feleltem: Ha kapok egy fagylaltot, megmondom…”
Naná, hogy kapott. 
A legenda szerint az ültetőnő sétált ki a közeli cukrászdába és már hozta is az ízes, hideg gombócokat és adta oda Ferikének. Ő meg belenyalt, ízlelgette, elnézett valahová a semmibe, aztán megmondta a végeredményt. Pataki Ferike évekig dolgozott Lakner bácsinál, és később ott tette le az artista vizsgát is. Valóban csodagyerekként tartották számon, és ebben nem is volt semmiféle túlzás. A sors olyan képességgel áldotta meg, amivel akár világhírűvé is válhatott volna. De hogyan is kezdődött ez a meseszerű történet?

Bővebben a forrásban,

A „rög” szóbokor

A szóbokor bejegyzéseinkbe az összetett szavak általában nem kerülnek be, ettől csak ritkán térünk el. Ez a ritka alkalom van most is, csak mert ha megnézzük a rögeszme szót, akkor mennyire sokatmondó ez a szó. Amikor valaki rögeszmésen ragaszkodik valamihez, mint aki egy rögbe kapaszkodik, a rög általában egy megkeményedett földdarab, ami nem illik abba a környezetbe, és a rögeszme az valami megkeményedett dolog az ember lelkében, ami nem illik abba a környezetbe.

1.

Rög

2.

Rögeszme

3.

Rögös

4.

Rögtön

5.

Rögtönöz

6.

Rögvest

7.

Rögzít

8.

Rögzítő

Az „ad” szóbokor

Ez is egy folyamatosan bővülő bejegyzés, és pillanatnyilag 28 szó szerepel benne.

1.

AD

15.

ADományozó

2.

ADag

16.

ADott

3.

ADagol

17.

ADottság

4.

ADagoló

18.

ADó

5.

Adakozás

19.

ADódik

6.

ADakozik

20.

ADós

7.

ADakozó

21.

ADóság

8.

ADalék

22.

ADózás

9.

ADat

23.

ADózik

10.

ADás

24.

ADózó

11.

ADogat

25.

BeADvány

12.

ADogató

26.

KiADvány

13.

ADomány

27.

FelADat

14.

ADományoz

28.

FelADvány


Mérő László

Mérő László 1968-ban érettségizett a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban. 1974-ben az ELTE matematikus szakán végzett (M.Sc.). Kontúrkeresés zajos digitalizált képekben címen a mesterséges intelligencia témakörében védte meg disszertációját, ezzel 1980 végén megszerezte a műszaki tudományok kandidátusa (C.Sc.) fokozatot.

1974-től 1984-ig a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetében (SZTAKI) tudományos segédmunkatárs, munkatárs, 1980-tól főmunkatárs. Eleinte képfeldolgozással, alakfelismerő algoritmusokkal foglalkozott, majd érdeklődése egyre inkább a mesterséges intelligencia felé fordult: Új elvű heurisztikus keresőalgoritmusokkal, alakfelismerő algoritmusokkal foglalkozott. Heurisztikus keresőeljárásokkal kapcsolatos eredményeit nemzetközi szaklapokban publikálta.
1980 óta tart kurzusokat magyar és angol nyelven hazai és külföldi egyetemeken.

1984–2004 között az ELTE egyetemi docense. Kutatásokat végzett a gazdaságpszichológiai, gondolkodási és döntési folyamatok, játékelmélet, memetika, pszichofizika, transzlogika témaköreiben. Kurzusai: Emberi gondolkodás, gazdaságpszichológia, gondolkodási stratégiák, játékelmélet, logika és intuíció, matematikai statisztika, mesterséges intelligencia, módszertan, pszichológia, pszichometria.

Alapítótárs és 1987–2003-ig ügyvezető igazgató a külföldi megrendelésre játékokat gyártó Phone2Play Számítástechnikai Fejlesztő Rt. elődeinél (Androsoft Rt., Novotrade Rt., Interactive Kft., Intellrobot Kft.). Főbb projektjeik: tizenkét videójáték fejlesztése a Sega of America és egyéb amerikai cégek számára, mobiltelefonos játékok az AT&T, Nokia és Walt Disney Inc. számára, a Rubik's Games című játék CD kifejlesztésének vezetése Rubik Ernővel együttműködve a Hasbro Interactive számára. Az ő „találmánya” többek között az Egyszámjáték néven ismert stratégiai játék.

1998 és 2002 között a Széchenyi professzori ösztöndíj keretében végezhette kutatómunkáját, időközben 2001-ben pszichológiai témájú disszertációval habilitált az ELTE-n.

2003-tól üzleti coaching és tanácsadói tevékenység vállalati felső vezetőknek. Szintén 2003-tól Darwin's Marketing Evolution alapítótársa, szenior tanácsadó, tevékenységük a memetikai elvű marketingkutatás módszertanának kidolgozása, memetikai marketingkutatás és tanácsadás (Abbott, E.ON, EPA Média, K&H Bank, L’Oréal, Magyar Posta, MOL, MVM, OTP, Samsung, SAP, Shell, T-Mobile, Magyar Telekom, Vodafone, összesen több, mint ötven projekt).

2005-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pszichológiai Intézetének egyetemi tanára, 2007-től a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (Kolozsvár) Pszichológia szakának egyetemi tanára.

2003 és 2019 között kolumnista a Magyar Narancs, majd a HVG folyóiratokban. Több magyar és angol nyelvű könyv társszerzője, lektorált nemzetközi szakfolyóiratokban több mint 30 angol nyelvű publikációja jelent meg.
2018-tól a Tudományos Stand-Up előadója, 2021-től társtulajdonosa.

Forrás: Wikipédia

Egy magyar kutatónőnek sikerült az, amit Szent-Györgyi Albert csak szeretett volna: összekötni a kvantummechanikát a biológiával

„Az élő rendszerek a rendezett tartományban, közel a káosz peremének közelében működnek”
– írta Stuart Kauffman amerikai elméleti biológus 1993-as könyvében. Ekkor még talán ő sem gondolta, hogy mennyire mélyreható elv lehet ez az élő szervezetekben.
Magyar kutatók azt állítják, hogy az élőlényeket felépítő és működtető fehérjék egy része a rend és rendezetlenség határán, kvantumkritikus állapotban létezik. Ezzel átmenetet képeznek az elektromos vezetők és szigetelők között, ami felgyorsíthatja és hatékonyabbá teheti a biokémiai reakciókat. Ez lehetett az a fizikai mechanizmus, amit Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas biokémikus életének utolsó évtizedeiben keresett – de ezt a kritikus Anderson-állapotot a szilárdtestfizikusok csak később, a nyolcvanas évek közepén fedezték fel.

Papp Eszter doktorandusz és Vattay Gábor, az ELTE TTK Komplex Rendszerek
Fizikája Tanszék vezetője az elmúlt években azt kívánták megfejteni, hogy miként haladnak át az elektronok a sokáig szigetelőknek hitt fehérjéken. Az általuk kidolgozott módszerrel megállapítható, hogy különböző fehérjék mely részei viselkednek vezetőkként, és melyek szigetelőkként. Ez megkönnyítheti miniatürizált bioelektronikai eszközök megalkotását, valamint elvezethet annak megértéséhez, hogy a biológia milyen módon aknázza ki a kvantummechanikai folyamatokat...

Bővebben a forrásban