„Egyet”

 ...és hogy folytassam az „egy” szógyök körüli merengéseimet...
Egy nyelvünket megtanuló lengyel lány (Lengyel Olga néven nyomul a youtube-on) tette fel a kérdést egy rövid videójábanMiért mondjátok hogy ...egyet? Pisilek egyet, pihenek egyet, futok egyet?” Mert ugye ezt nem egyszer csináljuk, és nem is azt mondjuk hogy egyszer, akkor mi az hogy „egyet”?
Mi nagyon szeretjük és tiszteljük azokat, akik veszik a bátorságot és felnőtt fejjel tanulják meg a nelvünket, és sokszor kérdéseikkel ők mutatnak rá nyelvünk mások számára érthetetlen összetettségére – mint tette ő is ezzel a kérdésével  amik számunkra teljesen természetesek.

A kérdésére a választ ott a hozzászólásoknál meg is kapta, amikből néhány:
- Az ilyen kifejezésekben az „egyet” nem számosságot fejez ki, hanem egy toldalékos nyelvi sajátosságot, ami a cselekvés egyszeri, gyors, lezárt jellegét hangsúlyozza. Tehát nem arról van szó, hogy csak egyszer alszunk vagy pisilünk, hanem hogy most egy „egyszerű”, „gyors” eseményként tekintünk rá.
- Én is belegondoltam, leginkább valóban akkor használjuk,  mikor egy másik, nagyobb esemény előtt beiktatunk egy rövidebb kitérőt, vagy ha a nagyobb cselekményt megszakítjuk egy kis időre. Nagyon jó a kérdés, jó elgondolkodni magyarként ilyen dolgokon, ami nekünk annyira megszokott, eszünkbe sem jut, hogy másnak furcsa. De semmiképp sem rossz szokásnak gondolom ezt és nem is örülnék ha kikopna ez a kifejezés az anyanyelvünkből.
- Szerintem, hogy nem tart sokáig. Gyorsan végzek és utána mehetünk mást csinálni. (Szuper kérdés❤️)
- Lezártságot fejez ki, mint az angolban pl. a simple és continous igeidők közti különbség.
Olvasok, eszek - hosszú, folyamatos cselekvés
Olvasok egyet, eszek egyet - Egyszeri, kompakt, gyors cselekvés.

Egyén

Az egy szóval már foglalkoztunk az Egy szóbokor bejegyzésben, illetve megemlítjük a Kettős értelmű szavaink bejegyzésben is, miszerint ennek a szónak három jelentése van, úgymint számnév, mint határozatlan névelő (amire mondhatják, hogy de az ugyanaz, de nem, mert vannak nyelvek, ahol ezt a határozatlan névelőt egy másik szóval fejezik ki és nem az egy számnévvel, valamint a harmadik jelentése az Isten, hiszen a számolást is ezzel kezdjük, egy... vagy ahogy mondani szoktuk: Egy az Isten.
Tehát e három jelentés, valamint az egy szóbokor  végtelen hosszúsága jól mutatja a magyar nyelv bőségét és bölcsességét, azonban ez utóbbira és a magyar néplélek alapvető individualizmusára méginkább rámutat ez a szó: „Egyén,

mert mindenki... egy önálló én,
egy én.
Forrás: Laár András

Krausz Ferenc

Németországban élő magyar születésű fizikus, Pierre Agostini Egyesült Államokban tanító francia fizikus és Anne L'Huillier Svédországban dolgozó szintén francia fizikus kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint. Az indoklás szerint a tudósok az elismerést az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereikért kapják.

A három díjazott - akik közül Krausz Ferenc és Anne L'Huillier kutatásaikért megkapták tavaly a Wolf-díjat is - kísérleteivel új eszközöket adott az emberiségnek az atomokban és molekulákban lévő elektronok világának felfedezéséhez. Pierre Agostininek, Krausz Ferencnek és Anne L'Huillier-nek sikerült létrehoznia olyan extrém rövid ideig tartó fényimpulzusokat, amelyekkel vizsgálni lehet az elektronok mozgásának vagy energiaváltozásának gyors folyamatait. 

Az elektronok világában a változások rendkívül rövid idő, néhány tized attoszekundum (a másodperc milliárdod részének milliárdod része) alatt zajlanak le. A díjazottak kísérleteik során olyan ultrarövid, attoszekundumos fényimpulzusokat hoztak létre, amelyek felhasználhatók az atomokon és molekulákon belüli folyamatok mérésére. Az alapkutatás jelenleg az univerzum megértését célozza, de számos területen - például az elektronikában és az orvosi diagnosztikában is - lesz lehetőség a gyakorlati alkalmazására.

Bővebben a forrásban,
Forrás: Infostart.hu

Világújdonság: Egy új, magyar fűtési rendszer

Termékfázisba lépett és már rendelhető a magyar gyártónál az utóbbi évek egyik globálisan is páratlan épületgépészeti fejlesztése, amely hazai innováción alapszik. Az EGW Technologies égisze alatt, EnerGoWindow (EGW) márkanéven gyártott fűtőüveg az ablakfelületeket használja hőleadóként, miközben az üveg optikai és más tulajdonságai nem változnak és a keretek anyaga is közömbös.

Az EGW lényege, hogy a hőleadó felület maga az üveg, így a fűteni kívánt épületben nincs szükség más fűtési célú gépészeti berendezésre, vagy a szokásos hőleadó felületekre ‒ radiátorok, becsövezett padló- és falfűtés, fűtőpanelek, fancoil stb. ‒ ismertette az újdonságot a gyártó cég vezetője. Szentesi László hozzátette: hálózati áramon kívül, kizárólagos fűtési megoldásként használva az EGW-nél mindössze a fűtendő alapterület 20-30%-át kitevő üvegfelületre van szükség, ami egy újabb épületben szinte mindig adott.

Bővebben a forrásban: newtechnology.hu