1931-ben érkezett Budapestre a Graf Zeppelin merev vázas, kormányozható léghajó. A százezer köbméter hidrogénnel töltött repülő szivarok aranykorának a Hindenburg amerikai katasztrófája vetett véget, meg a második világháború. Ha tervek megvalósulnak, kilencven évvel később ismét hidrogén fog embereket repíteni a magyar égre, és erre már csak három évet kell várnunk.
Amerikai-magyar együttműködésben, Jakabszálláson dolgoznak a jövő lehetséges légitaxiján. A massachusetts-i légijárműfejlesztő és -gyártó Alaka'i Technologies azért választotta partnernek a hasonló profilú, magyar Genevation Aircraft céget, mert azok jelentős sikereket értek el saját fejlesztésű repülőgépükkel.
A Genevation Aircraft két magyar srác sikertöténete a magyar puszta közepén. Szabó Viktor és Farkas Csaba világszínvonalú repülőgépet teremtettek tulajdonképpen a semmiből. Okkal lehetnek büszkék, hiszen a Genpro a világ első hibrid térrácsos szerkezetű műrepülő versenygépe. Fém és szénszálas szerkezeti elemek ötvözésével 600 kilogramm lett a gép tömege, a legerősebb motor 330 lóerős, és 13 g terhelést is elvisel. 2018-ban a repülés Forma 1-es versenysorozatában harmadik helyen végzett egy Genpro, és jelenleg a brit bajnokságban gyűjti a kupákat. A motor és a légcsavar kivételével a repülőgép minden eleme Jakabszálláson készül, az árcéduláján szabad szemmel is jól látható összeg: 100 millió forint. A repülőgép megépítése során megszerzett tudásukat nemzetközi kutatás-fejlesztési projektekben, együttműködésekben, később pedig nemzetközi beszállítói tevékenységekben tudják kamatoztatni. A tervezők azért használják a hidrogént, mert meggyőződésük szerint az üzemanyagcellás energiaellátás biztosítja a legalacsonyabb tömeg melletti megfelelő teljesítményt, a tankolás ideje pedig rövid. A gépet úgy tervezték, hogy két rotor leállása esetén is biztonsággal le tudjon szállni, de a vázhoz rögzített ejtőernyővel nagyobb probléma esetén is biztosított a kontrollált földet érés.
Bővebben a forrásban: totalcar.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése