A hagyományos biodízelhez képest nem keletkezik melléktermék, s nem csak repcéből, de napraforgóból is előállítható Thész János, Boros Béla és Király Zoltán találmánya.
A bioüzemanyagok alternatívát jelentenek a fosszilis üzemanyagokkal szemben, mivel ez utóbbiak mennyisége véges, előbb-utóbb elfogynak. Ez persze jó néhány évtized múlva fog csak bekövetkezni, és nem az emberi előrelátás az elsősorban, amely a bioüzemanyagok bevezetését már most propagálja, hanem a mindenki számára egyre inkább nyilvánvalóvá váló klímaváltozás. Az üvegházhatás elsődleges előidézője az üzemanyagok elégetése során keletkező szén-dioxid. Ugyan ez a gáz nélkülözhetetlen a vegetáció fejlődéséhez, a fotoszintézishez, de az évmilliókig többé-kevésbé állandónak mutatkozó szén-dioxid koncentrációt az emberiség a fosszilis üzemanyagok elégetésével egyre erőteljesebben növeli. Belátható, hogy ha mondjuk a napraforgó magból kisajtolt olajat égetjük el a kőolaj helyett, akkor az így keletkező szén-dioxidot a napraforgó következő generációja fel fogja használni az ő fejlődéséhez és így tovább. Tehát a megújuló üzem-anyagok használata esetén nem növeljük a légköri széndioxid koncentrációt, mert ez az anyag ilyen értelemben körforgást végez. Így a bioüzemanyagoknak számos fajtája létezik a közönséges tűzifától kezdve az állati trágyából kinyerhető metángázon át a napraforgóból, repcéből és számos más növényből kisajtolható olajokból készíthető üzemanyagokig bezárólag, mint amilyen a biodízel is. Ez utóbbi gyakorlatilag egyenértékű helyettesítője a gáz- vagy dízelolajnak. Hasonlóan, a bioetanol, mely erjesztéssel készül kukoricából, cukornádból, a benzinüzemű járművek üzemanyaga lehet, bár így 30 százalékkal csökken a motor teljesítménye.
Forrás és bővebben: feol.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése