Bay Zoltán (1900.július 24. Gyulavári - 1992.október 4. Washington). Elemi
iskoláit a szülőfalujában végezte, majd Debrecenbe került, ahol a Református
Kollégiumban folytatta tanulmányait. Itt ismerkedett meg a XX. század nagy irodalmi
egyéniségeivel, mint Illyés Gyulával, Németh Lászlóval, Zilahy Lajossal, Szabó
Lőrinccel és Gulyás Pállal is. Bayra nagy hatással volt a művészet és sokáig
nem tudott dönteni, hogy a természet- vagy a társadalomtudományokat válassza-e
élethivatásul. Amikor megismerkedett Eötvös Loránd fizikus munkásságával
döntött a fizika mellett. A gimnázium után Budapestre került, a Pázmány Péter
Tudományegyetemen szerzett diplomát. Egyetemi tanulmányainak befejezése után az
Elméleti Fizika Intézetbe került oktatóként. 1926-ban a legmagasabb
kitüntetéssel szerezte meg a doktori fokozatát fizikából. Disszertációja az
átlátszó közegek magneto optikájának molekuláris elméletéről szólt, mellyel Bay
csatlakozott a fizika új fejlődési irányához, az Atomfizikához.
Bay
tanulmányai befejezése után négy évet töltött Berlinben. A német főváros ebben az
időben érte fénykorát, ugyanis nem kisebb fizikusok dolgoztak itt, mint Planck,
Einstein, Schrödinger, Laue. Itt tartózkodása alatt kutatómunkát folytatott a
Phzsikalisch-Technische Reichsanhaltsban, ahol a hidrogénmolekula folytonos
színképén alapuló, egy új, nagyenergiájú ultraibolya fényforrást fejlesztett ki.
1927-30
között a berlini egyetem Fizikai-Kémiai Intézetében dolgozott Bodenstein
mellett. Itt végzett kísérletével bizonyította be először spektroszkópiai úton,
hogy az aktív nitrogéngáz szabad nitrogénatomokat tartalmaz. Az eredmények
elismeréseként Bayt kinevezték a szegedi egyetem Elméleti Fizika Tanszékének
oktatójává. Oktatói tevékenységén kívül a nagyfeszültségű gázkisülésekkel
foglalkozott.
De
nem csak oktatott, kísérletezett, hanem Laue berlini vitaüléseinek mintájára
rendszeres fórumokat szervezett az elméleti és kísérleti fizika aktuális
problémáiról. A
gázkisülések vizsgálata után az elemi részecskék számlálása felé fordult
figyelme. Bay
míg Szegeden tevékenykedett barátságot kötött Riesz Frigyessel, Haar Alfréddal,
s nem utolsó sorban Szentgyörgyi Alberttel.
1936-ban
a kutatómunkát Budapesten a Tungsram Laboratóriumban és a Budapesti Műszaki Egyetemen
folytatta. E labornak a többivel ellentétben rendkívüli előnyei voltak. Az
anyagiakra nem lehetett panasz, se a jól képzett gárdára. Számos
szabadalmat jelentett be a labor vezetőjeként:
-
Nagyfeszültségű
gázcsövek
-
Fénycsövek
és elektroncsövek kifejlesztése
-
Elektrolumin eszcenciára
vonatkozó szabadalom
-
Rádió-vevőkészülékek
áramköreinek kifejlesztése
-
Deciméteres
rádióhullámú technika
1938-ban
megszervezte a BME-n az Atomfizika tanszéket a Tungsram támogatásával. De emellett
folytatta kísérletsorozatát, melynek eredménye:
- Elektronsokszorozás elvén alapuló részecskeszámláló
- Első radarkapcsolat létrehozása a Holddal
1946
és 48 között tudományos munkásságának elismeréséül megválasztották a Magyar Tudományos
Akadémia Matematikai és Természettudományi Osztálya elnökének.
A
csillagászat iránt mindig is érdeklődött, és mindig kellemes emléket jelentett
számára mikor visszaemlékezett arra, hogy tíz évesen láthatta a Halley-üstököst.
Egyetemi évei alatt távcsövet épített, megfigyelhette a Jupiter holdjait,
megismerte a csillagképeket és a Hold tájait. Így nem is csoda, hogy mikor
megismerte a mikrohullámú radartechnikát, rögtön az ötlött a fejébe, e
technikával ki lehet jutni az űrből és el lehet érni a Holdat. Kidolgozott egy
elvi megoldást, amitől nem tért el a nehézségek ellenére sem és végül
1946.február 6-án kijelenthették, „megradarozták” a Holdat. Habár már egy
hónappal előtte az Egyesült Államokban hasonló eredményre jutottak, de ez nem
csökkenti Bay és társai érdemeit, elvégre ők a háborús időkben, az
amerikaiakénál nehezebb körülmények között végezték kísérleteiket, s szűkösebb
anyagi keret állt rendelkezésükre is. A radarcsillagászat történetírói Bayt e
tudományág szülőatyjának tartják és nevezik.
1948-ban
elfogadta a George Washington Egyetem meghívását és az ottani egyetemen a
kísérleti fizika professzora lett. Hamarosan a gyorskoincidencia-kísérletekkel
kezdett foglalkozni. Emellett Szentgyörgyi Albert mellett biofizikai
problémákkal is foglalkozott.
Bay
Zoltán egyesült államokbeli kutatói tevékenységének legfontosabb mérföldköve
kétségkívül a Nemzeti Szabványügyi Hivatal volt, ahol a fizikatudományok más
területein folytatta tanulmányait. 1955-től 1972-ig dolgozott itt. Mikor a
lézer bevonult a kísérleti fizikába, ő is érdeklődéssel fordult feléje. A
fénysebesség mérésének új lehetőségét látta ezen eszközben. S ez lett a
méréstan új mérföldköve is. Publikációiban kitartóan harcolt a fénysebességen
alapuló egységes idő-hosszúság standard bevezetéséért. Bay maga is megjegyezte,
hogy eddigi pályafutása során soha nem ütközött ekkora ellenállásba, mint a
standardizálási rendszer.
A ’70-es
években sorra érik a kitüntetések a világ nagy egyetemein. A Magyar Tudományos
Akadémia és az Eötvös Loránd Fizikai Társulat is tiszteletbeli taggá
nyilvánította. 1981 májusában tartotta székfoglalóit, melyek a
radarcsillagászatról, a speciális relativitáselméletről és a fénysebesség
állandóságáról szólt.
Bay
már 1965 óta harcolt az új mértékegységrendszer bevezetéséért, és 1983-ban
végre be is következett ez. A Súlyok és Mértékegységek Nemzetközi Konferenciája
Párizsban tartotta 17. ülését, ahol elfogadták az egységes rendszert és
megállapították:
A
méter a fény által a vákuumban a másodperc 1/229792456-od része alatt megtett
út hossza.
1990-ben,
90.születésnapján Gyula város tiszteletbeli polgárává választották, és
átvehette a Magyar Köztársaság Rubintokkal Ékesített Zászlórendjét. 1992.október 4-én Washingtonban hunyt el. Végakarata szerint hamvait
hazaszállították és szülőföldjén, Gyulaváriban temették el 1993.április 10-én.
1996.szeptember 9.-én került sor Bay Zoltán szobrának avatására.
Munkásságáról megemlékezett Nagy Károly, a Magyar Tudományos Akadémia Fizikai
Tudományok Osztályának elnöke, Csapody Miklós a Tungsram Rt. alelnök igazgatója
és Mészáros Rezső, a József Attila Tudományegyetem rektora. Szobra
megtekinthető Szegeden, a Panteonban (Dóm tér) sok más híres magyar kutató
szobrával egyetemben.
Forrás: elektroncso.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése