Leonar3Do (Rátai Dániel)

Rátai Dániel (Budapest, 1985. május 29. –) magyar feltaláló, informatikus, a Leonar3Do nevű háromdimenziós szimulátorprogram és berendezés feltalálója. Szülei: édesanyja Bába Krisztina, fordító, a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektorhelyettese volt. Édesapja író, dramaturg.

Díjak és elismerések:
2004: A mai Leonar3Do elődjével 2. helyezést ért el a hazai középiskolai innovációs versenyen.
2005: A Magyar Innovációs Szövetség felkérésére a Leonar3Doval képviselte Magyarországot az Intel fiatal feltalálóknak kiírt nemzetközi versenyének (Intel–ISEF) döntőjén az USA-ban (Arizona, Phoenix), ahol hat díjat kapott.
Computer Science First Award (I. díj számítástechnika kategóriában)
Best of Category Award (Kategória legjobbja)
Intel Foundation Achievement Award
IEEE Computer Society első díja
Patent and Trademark Office Society első díja
Seaborg SIYSS Award (részvétel a Nobel-díjátadó ünnepségen, 2005 decemberében.)
Még ugyanebben az évben az MIT Lincoln Laboratóriuma elnevezett egy kisbolygót róla. Ez a Rátai 21724 nevet kapta. A kisbolygó átmérője 3-6 kilométer, dőlésszöge 5,7 fok, és a Napot 3 és fél év alatt kerüli meg.
2008: Márciusi Ifjak díjat kapott a miniszterelnöktől, innovatív eredményeiért.
San Jose, Tech Museum of Innovation: A 3D For All Ltd (ennek jogutódja a mai Leonar3Do International Zrt.) Leonar3Do projektjét a zsűri beválasztotta a világ 5 legjelentősebb találmánya közé „oktatás” kategóriában, 58 ország 329 jelöltje közül. Ezzel elnyerte az első magyar csapat a Szilícium-völgy egyik legjelentősebb díját, a Tech Award díjat.
2009: Pannon Példakép Alapítvány díja
Leonar3Do edukációs projektje fölött a Magyar Rektori Konferencia védnökséget vállalt.
2010: New York-i tőzsde, Kairos Summit: Intelius International Entrepreneurship Award. A Leonar3Do-t termékké fejlesztő csapat tíz ország közül az egyedüli nem amerikai díjazott, aki kvalifikációt szerzett a Churchill Club Panel on Young Entrepreneurs 2010. május 24-i bemutatójára Palo Altóban. A Churchill Clubot a Szilícium-völgy első számú üzleti és technológiai fórumaként tartják számon.
A Neumann János Számítógép-tudományi társaság Kemény János-díja
2011: Blikk – Az Év Embere – A Jövő Reménysége díj, Magyar Örökség díj
2012: A Las Vegasban megrendezett nemzetközi kiállításon, a CES-en (Consumer Electronics Show), elnyerte a „Best of CES 2012” szakmai díjat, amit a Vanquard Marketing nevű cég ítélt oda. Decemberben Rátai Dániel a Docler Holding Új Generáció Gábor Dénes-díját vehette át a Parlamentben.


A Leonar3Do egy integrált szoftver és hardver platform, amely virtuális valóság (VR: en:Virtual reality) környezetet képes teremteni. Segítségével a térben lehet objektumokat alkotni, tetszőlegesen változtatni és elemezni. A Leonar3Do a forgalomban levő személyi számítógépek konfigurációit komplett interaktív 3D munkakörnyezetté egészíti ki. A Leonar3Do platform termékeit és megoldásait, a Rátai Dániel feltaláló által alapított Leonar3Do International Zrt. (korábban: 3D For All Ltd, alapítva: 2005) fejleszti és forgalmazza.

Működése, felépítése:
A Leonar3Do fontosabb hardverelemei: egy hat szabadságfokú, térbeli beviteli eszköz (egér helyett madár. Egy kis nyomógomb és egy nyomásérzékeny gomb található rajta, a tapintásérzetért rezgőmotor felel). Egy 3D szemüveg, a monitor tetejére elhelyezhető szenzorok és a központi egység. A hat szabadságfok a gyakorlatban azt jelenti, hogy a madárral nem csupán megfogni és arrébb helyezni lehet a virtuális tárgyakat, hanem egyúttal el is lehet forgatni őket.

Leonar3Do hardver elemei:
Vonalszenzor-alapú pozíciódetektálás jellemzi, és beépített fejpozíció-követéssel rendelkező 3D-s szemüveggel rendelkezik. A szemüvegbe beépített infra LED-eket a vonalszenzorok érzékelik, így a szoftver folyamatosan tisztában van a két szem pontos pozíciójával. A három szenzor a monitor tetejére szerelendő fel, amelyek folyamatosan nyomon követik mind a madár, mind a szemüveg pozícióját, a központi egységen keresztül információkkal látják el a számítógépre feltelepített Leonar3Do rendszerszoftvert. Ennek eredménye, hogy a virtuális objektumot körbejárhatjuk, benézhetünk alá, mögé és így tovább, mindig természetes perspektíva látható, olyan képet mutat a tárgyról, amilyet az adott szögből a valóságban a felhasználó érzékelne. Az alkalmazások a feldolgozott adatoknak megfelelően állítják elő és kezelik a létrehozott virtuális valóságot, s jelenítik meg a térben. Komplett alkalmazásprogramozói felülettel rendelkezik (lásd lentebb: SDK), amelyre a már ismert programozási nyelvekkel fejleszthetők szoftverek.

Források: wikipedia és wikipedia

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése