Egy magyar kutatónőnek sikerült az, amit Szent-Györgyi Albert csak szeretett volna: összekötni a kvantummechanikát a biológiával

„Az élő rendszerek a rendezett tartományban, közel a káosz peremének közelében működnek”

– írta Stuart Kauffman amerikai elméleti biológus 1993-as könyvében. Ekkor még talán ő sem gondolta, hogy mennyire mélyreható elv lehet ez az élő szervezetekben.

Magyar kutatók azt állítják, hogy az élőlényeket felépítő és működtető fehérjék egy része a rend és rendezetlenség határán, kvantumkritikus állapotban létezik. Ezzel átmenetet képeznek az elektromos vezetők és szigetelők között, ami felgyorsíthatja és hatékonyabbá teheti a biokémiai reakciókat. Ez lehetett az a fizikai mechanizmus, amit Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas biokémikus életének utolsó évtizedeiben keresett – de ezt a kritikus Anderson-állapotot a szilárdtestfizikusok csak később, a nyolcvanas évek közepén fedezték fel.

Papp Eszter doktorandusz és Vattay Gábor, az ELTE TTK Komplex Rendszerek
Fizikája Tanszék vezetője az elmúlt években azt kívánták megfejteni, hogy miként haladnak át az elektronok a sokáig szigetelőknek hitt fehérjéken. Az általuk kidolgozott módszerrel megállapítható, hogy különböző fehérjék mely részei viselkednek vezetőkként, és melyek szigetelőkként. Ez megkönnyítheti miniatürizált bioelektronikai eszközök megalkotását, valamint elvezethet annak megértéséhez, hogy a biológia milyen módon aknázza ki a kvantummechanikai folyamatokat...

Bővebben a forrásban

Forrás: Qubit.hu

Áttörést hozhat ez a magyar innováció az elektromos autók töltésében

Innovatív töltőrendszert fejlesztett ki a Ganz és a Dunaújvárosi Egyetem. Az automatizált, robotizált és távirányítható, e-autók csoportos töltésére is alkalmas rendszer képes arra, hogy a parkoló járműveket azonosítsa, kiválassza és a robotkarjával csatlakoztassa a töltőcsatlakozást, majd le is válassza a járműről emberi kéz érintése nélkül. Az elektromos autók töltését segítő találmányra nemzetközi oltalmat is bejegyeztettek.

Automatizált, robotizált és távirányítható, elektromos autók csoportos töltésére is alkalmas rendszert dolgozott ki a Ganz Kapcsoló- és Készülékgyártó Kft. (Ganz KK) és a Dunaújvárosi Egyetem konzorciuma – írták közleményükben.

Az elektromos autók töltése még az eddiginél is könnyebb lehet:

A Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból 796 millió forint támogatást kapott a projekt, amely nemzetközi szinten is jelentős innováció, és összköltsége 1,1 milliárd forint. A töltőrendszer képes arra, hogy a megfelelő módon parkoló járműveket azonosítsa, kiválassza a töltőcsatlakozást, a robotkarjával csatlakoztassa, majd le is válassza a járműről emberi kéz érintése nélkül.

Mivel egy töltőkonténer egyszerre akár négy jármű kiszolgálására is alkalmas, a rendszer jól hasznosítható arra is, hogy az azt használó cégek optimalizálhassák a töltési időt energiarendszerük sajátosságainak megfelelően. Vagyis akkor töltsenek, amikor az a leggazdaságosabb számukra.

Bővebben a forrásban: vg.hu

A „rag” szóbokor

A „rag” szótőnek eredetileg két jelentése van, az egyik a nyelvtani rag, a másik meg az épülethez hozzátoldott tető, ami alatt lehet ezt-azt tárolni, és ebből a nézőpontból rátekintve érdekes megfigyelni, hogy a rag szótő valójában mit is jelent.

E szóbokor pillanatnyilag 16 szóból áll.

1.	Rag	9.	Ragadvány
2.	Ragacs	10.	Ragaszkodik
3.	Ragacsos	11.	Ragaszkodó
4.	Ragad	12.	Ragaszt
5.	(El)ragad	13.	Ragasztó
6.	Ragadozó	14.	Ragály
7.	Ragadós	15.	Ragályos
8.	(El)ragadtatja magát	16.	Ragvány

Hányféleképpen tudunk nevetni?

Arról itt már írtam, hogy hányféleképpen tudunk például menni, enni vagy meghalni, most következzen egy másik lista: Hányféleképpen tudunk nevetni? A listán jelenleg 15 szó található.

1.	Bazsalyog		9.	Röhigcsél
2.	Hahotázik		10.	Röhög
3.	Fülig ér a szája		11.	Somolyog
4.	Kacag		12.	Vigyorog
5.	Kacarászik		13.	Vihog
6.	Kuncog		14.	Vihorászik
7.	Mosolyog		15.	Vihorog
8.	Nevet

Krasznahorkai László

Kertész Imre után több mint két évtizeddel ismét magyar író nyerte el a világ legrangosabb irodalmi díját, az irodalmi Nobel-díjat 2025-ben Krasznahorkai László kapja. A korábban már Kossuth-díjjal, Nemzetközi Man Booker-díjjal, valamint számos hazai és külföldi elismeréssel kitüntetett írót évek óta emlegették Nobel-esélyesként. A felfokozott várakozásokat jelzi, hogy a fogadóirodák az utóbbi napokban a második legesélyesebb „jelöltként” jegyezték Krasznahorkait, aki így az odds-ok terén többek között olyanokat előzött meg, mint Murakami Haruki, Salman Rushdie és Thomas Pynchon.

Eddig egyszer kapta meg magyar író az irodalmi Nobelt: Kertész Imrének 2002-ben ítélték oda a díjat életművéért, „amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben”.

A Svéd Akadémia indoklása szerint Krasznahorkai az apokaliptikus rettenet közepette a művészet erejét megerősítő, lenyűgöző és látnoki műveiért veheti át az elismerést. A Nobel-díj oldalán közölt rövid életrajz szerint a közép-európai hagyomány nagyszerű epikus írója, ami Kafkától Thomas Bernhardig nyúlik vissza, és amit az abszurdizmus és a groteszk túlzás jellemez. De ennél több is rejlik benne: műveiben keleti hatások is feltűnnek, amelyek elmélkedőbb, finomabb hangvételűek.

Bővebben a forrásban: 24.hu