Verancsics Faustus

Született 1540 vagy 1551-ben Šibenikben, elhunyt 1617. február 27-én Velencében. A dalmát-magyar feltaláló a XVII. században jócskán megelőzte korát. Erzsébet híd, Pentele híd, Lánchíd. Három különböző híd, három évszázadból. Mi a közös bennük, azon túl, hogy e hidak mind Magyarországon vannak? Mindnek a szerkezetét egy dalmát-magyar polihisztor álmodta meg több mint 400 évvel ezelőtt.

A találmányai azért érdekesek, mert korát megelőzve olyan elvekre, összefüggésekre jött rá, amelyek a gyakorlatban (Verancsicstól függetlenül) évszázadokkal később váltak a technikai fejlődés révén elfogadottá, és meghatározta a szélturbina elvét, miközben a turbinák csak a XIX. század végén terjedtek el. Verancsics a vízimalmokkal is behatóan foglalkozott, ezek között leírt egy olyat, amelyet a tengerek ár-apály mozgása működtetett volna, azaz feltalálta az ár-apály erőművet. Leírt olyan kézzel hajtott malmot is, amely nem hagyományos malomkővel működik, hanem vashengerekkel, amit a későbbi korok hengermalomként ismerték meg. Később egy kényelmes kocsiról is írt, amelyben hajlékony vaspántok biztosítják az utas kényelmét, azaz feltalálta a rugózást.

A kötetben mindemellett több hidat lerajzolt, bemutatott. Ezek között egy olyan szerkezetet, amelyen az útpálya két magas toronyból leengedett vasláncokon nyugszik. A találmányban még arra is kitért, hogy a hídpálya felfüggesztése állítható, erre szolgálnak a csigák. Az ívhidak sem sima hagyományos ívhidak, mert Verancsics az ív alsó pontjait a fahídnál egy farúddal, a kőhidjánál vasrudakkal összekötötte, ezzel megalkotta a vonógerendás, illetve vonórudas hidat.

A Verancsics által elképzelt híd makettje
a Kiskőrösi Úttörténeti Múzeum kiállításán
(Fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum)

Az ívhidak sem sima hagyományos ívhidak, mert Verancsics az ív alsó pontjait a fahídnál egy farúddal, a kőhidjánál vasrudakkal összekötötte, ezzel megalkotta a vonógerendás, illetve vonórudas hidat. Az első hasonló fahidak egy évszázaddal később épültek meg, illetve az első vonógerendás vashidat csak az 1830-as években építette meg Maderspach Károly.

A találmányai között szerepel a „repülő ember”, a képen egy toronyból ejtőernyőn leereszkedő embert látunk. Bármennyire is érdekes, ez nem a saját találmánya, hiszen ekkor már közel 150 éve fel-fel tűnt a különböző gondolkodóknál, így Leonárdónál is, de azt nem tudjuk, hogy Verancsics ismerte-e ezeket a műveket. Minden esetre az első ejtőernyős ugrásokra a XVII. század közepétől vannak utalások, persze csak magasabb fák, épületek tetejéről.

Dalmáciában született, 1540-ben vagy 1551-ben, de az biztos, hogy 1561-től Pozsonyban, nagybátyjánál Verancsics Antal esztergomi érseknél élt. Családi hátteréből következően neveltetése elsőrangú volt, hiszen Padovában járt egyetemre, és fényes pálya várt rá. Itáliából hazatérve megnősült, és nem sokkal később kinevezték Veszprém várkapitányává, majd 1582 és 1594 között Prágában a császár, II. Rudolf titkára volt. A császári szolgálatból kilépve, az uralkodó jóváhagyásával Itáliába, Velencébe költözött, és papi pályára lépett – felesége, nem tudni mikor, korábban elhunyt – ezzel együtt kinevezték Csanádi-püspöknek, illetve a királyi tanács tagja lett, és a sági prépostság jövedelmeit élvezhette. Ennek ellenére nem költözött haza, Itáliában, Velencében maradt, kiadta ötnyelvű (latin, magyar olasz, német és horvát nyelvű) szótárát, később, 1605-től Rómába költözött, ahol a pápát rendszeresen tájékoztatta a magyar egyházi élet eseményeiről. Életét – a püspökségről lemondva – pálos szerzetesként fejezte be, nem sokkal könyvei – mert a Machinae novae mellett egy filozófiai értekezést is megjelentetett – megjelenése után és 1617-ben Velencében hunyt el.
Könyvei fennmaradtak és ma három nemzet is magáénak vallja a humanista tudóst, a horvát, hiszen származása szerint horvát volt, és ezt soha nem tagadta meg, műveiben is utalt származására, az olasz, hiszen sokat élt Itáliában, és a magyar, mivel Verancsics családja magyar nemes volt, magyar várkapitány és püspök. Tanulmányai elméleti munkák voltak, egy művelt, tudós, de a technikában jártas ember ötletelései, amelyek 50-100 vagy 200 évvel megelőzték korukat. Olyan statikai, mechanikai összefüggésekre jött rá, amelyeket csak a következő századok emberei kezdtek el használni.

Források: wikipedia.org, tudas.hu