Telkes Mária (A Napkirálynő)

Amerikában Napkirálynőként tisztelik a magyar fizikust, akinek otthon a nevét sem ismerik. Kereken 70 éve épült az első kizárólag napenergiával fűtött ház. Noha korábban terveztek már napházakat, a hőtárolás megoldatlansága miatt arra 1948 előtt nem volt példa, hogy egy épületet egész évben kizárólag a Nap energiájával fűtsenek. A megépítése idején az egész világon egyedülálló napházat Massachusetts államban, az alig 6 ezer lelkes Doverben húzták fel.
A napház az amerikai MIT kutatói által menedzselt kísérletsorozat különleges darabjaként épült. Az Eleanor Raymond építész tervezte épület déli oldalát, akárcsak a többi MIT-féle napház déli falát, óriási, három méter magas üveglapok határolták. Utóbbiak összegyűjtötték a Nap hőjét, amit aztán a falba rejtett, hatalmas, fekete falú tartályok körül keringettek. A tartályokban, és ez volt az igazi újdonság, nem víz, hanem glaubersó volt. A ház fűtésrendszerét tervező fizikus a glaubersó segítségével a Nap hőjét kémiai úton tárolta.

De mégis ki volt, aki szolgálatába állította a Napot? A doveri napház fűtését egy magyar fizikusnő Telkes Mária tervezte. 1925-ben, 25 éves korában, frissen szerzett fizikai kémia doktorátusával a zsebében hagyta el Magyarországot. Bár az orvosi diplomája megszerzése után két évtizeddel, ötvenévesen Magyarországon is orvosdoktorrá avatott Hugonnai Vilma elszántságának is köszönhetően 1895 után már itthon is járhattak egyetemre a nők, a szakmai előrejutás tekintetében továbbra sem nagyon rúghattak labdába.
Tanulmányaikat jó ideig amúgy is csak a gyógyszerészet, az orvostudomány és a bölcsészettudományok területein engedélyezték, a Műegyetemre 1918-ig a lábukat se tehették be. Bárányos Károly közellátási miniszter még 1946-ban is azért gondolta a nők egyetemi felvételét a férfiakénál szigorúbb feltételekhez kötni, mert „esetleg olyanok elől vennék el a lehetőséget, akiket jobban tud az állam használni” – összegezte a múlt századi női egyenjogúsági törekvések hazai fogadtatását egy tavalyelőtti konferencián Palasik Mária történész. A matematika-fizika szakon kiváló eredményekkel végzett, majd fizikai kémiából 1924-ben doktorátust szerzett Telkes Mária ezért sem teketóriázott sokat, amikor nagybátyja, Ludwig Ernő konzul alig néhány héttel a doktori fokozata megszerzése után Amerikába csábította. Telkes döntését igazolja, hogy munkásságát nemhogy a maga idejében, de azóta se nagyon ismerik Magyarországon.

A megújuló energiaforrások iránti igény a 19. század fordulóján lett számottevőbb. Ekkortól próbálkoztak kisebb-nagyobb sikerrel azzal is, hogy a Nap hőjét lakóházak fűtésére, meleg vizének biztosítására használják. A napsugarak összegyűjtését célzó hatalmas üvegtáblák által felmelegített levegővel többnyire vizet melegítettek fel óriási tartályokban. Csakhogy a víz nemigen oldotta meg a hő tárolását, erre a problémára talált alternatív megoldást a doveri napház fűtésrendszerét tervező Telkes Mária.
Miért nem tudod, ki volt Telkes Mária? A magyarországi nagyközönség számára Telkes Mária neve és munkássága jóformán teljesen ismeretlen maradt. Ennek oka lehet az is, hogy miközben a napenergia hasznosítási lehetőségeinek feltárása manapság kifejezetten divatos lehetne, a szolárenergia kutatása kívül esik a hazai fizikatudomány frontvonalán – mondja a Qubit kérdésére a Telkes-életművet tanulmányokban feldolgozó Papp Katalin fizikus, a Szegedi Tudományegyetem címzetes egyetemi tanára. Nemigen segít persze – teszi hozzá – a nők tudományos teljesítményének az általános hazai mellőzöttsége sem.
A mellőzöttség lehetett az egyik fő oka annak is, hogy amikor a fizikus 1995-ben, kerek 70 évvel az elvándorlása után először és utoljára Budapestre látogatott, ez gyakorlatilag senkit nem érdekelt. Pedig a világhírű tudós tulajdonképpen meghalni jött vissza Magyarországra. Az 1995. december 2-án, 95 éves korában Budapesten elhunyt Telkes Mária halálhíre sem az ország határain belülre, sem azon kívülre nem jutott el. Az Egyesült Államokban csak nyolc hónappal később tudódott ki, hogy a Napkirálynő távozott az élők sorából. Amerikában még a nyolc hónapos késés sem volt akadály, hogy az ünnepelt fizikustól a New York Times hasábjain búcsúzzanak.

Bővebben a forrásban: qubit.hu

1 megjegyzés:

  1. Szerintem a napenergia és az ő találmánya nagyon is egybe fűződik. Nem értem hogyan is nem tudtam én ezt eddig.

    VálaszTörlés