A magyar nyelv furcsaságai

Nyelvünk azért ad nekünk is némi fejtörőt, amikor sehogyan sem tudjuk megmagyarázni, hogy valamit miért pont úgy mondunk?

Ilyenek például azok a szópárok, amik bár ellentétei egymásnak, mégis sokan azt gondolják hogy ugyanazt jelentik, mint például KIES és KIETLEN, pedig nem, mert amikor azt mondjuk hogy KIES, az olyan nagyon külváros széli táj, minden harmadik oszlopon világít a lámpa, düledező kerítések, a KIETLEN meg még ennél is lakatlanabb, ahol már házak sincsenek, vagy a KÖZÖNSÉGES és KÖZÖNSÉGTELEN, mert ezeket eredetileg úgy használtuk, hogy KÖZÖNSÉGtelen, azaz senki sem kíváncsi rá, valamint KÖZÖNYséges, tehát itt a szótő a KÖZÖNY.

Azonban valóban megmagyarázhatatlan az, amikor valami szó szerinti értelmezésben értelmezhetetlen (na ezt jól megmondtam) mint például az "egyetlen". EGY + a fosztóképzője az ETLEN. Mert a kegyetlen vagy értelmetlen egyértelmű, KEGY+ETLEN, vagy ÉRT(elem)+ETLEN. De az EGYETLEN az egyedül van, az miért EGY+ETLEN?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése