Krausz Ferenc

Németországban élő magyar születésű fizikus, Pierre Agostini Egyesült Államokban tanító francia fizikus és Anne L'Huillier Svédországban dolgozó szintén francia fizikus kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint. Az indoklás szerint a tudósok az elismerést az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereikért kapják.

A három díjazott - akik közül Krausz Ferenc és Anne L'Huillier kutatásaikért megkapták tavaly a Wolf-díjat is - kísérleteivel új eszközöket adott az emberiségnek az atomokban és molekulákban lévő elektronok világának felfedezéséhez. Pierre Agostininek, Krausz Ferencnek és Anne L'Huillier-nek sikerült létrehoznia olyan extrém rövid ideig tartó fényimpulzusokat, amelyekkel vizsgálni lehet az elektronok mozgásának vagy energiaváltozásának gyors folyamatait. 

Az elektronok világában a változások rendkívül rövid idő, néhány tized attoszekundum (a másodperc milliárdod részének milliárdod része) alatt zajlanak le. A díjazottak kísérleteik során olyan ultrarövid, attoszekundumos fényimpulzusokat hoztak létre, amelyek felhasználhatók az atomokon és molekulákon belüli folyamatok mérésére. Az alapkutatás jelenleg az univerzum megértését célozza, de számos területen - például az elektronikában és az orvosi diagnosztikában is - lesz lehetőség a gyakorlati alkalmazására.

Bővebben a forrásban,
Forrás: Infostart.hu

Világújdonság: Egy új, magyar fűtési rendszer

Termékfázisba lépett és már rendelhető a magyar gyártónál az utóbbi évek egyik globálisan is páratlan épületgépészeti fejlesztése, amely hazai innováción alapszik. Az EGW Technologies égisze alatt, EnerGoWindow (EGW) márkanéven gyártott fűtőüveg az ablakfelületeket használja hőleadóként, miközben az üveg optikai és más tulajdonságai nem változnak és a keretek anyaga is közömbös.

Az EGW lényege, hogy a hőleadó felület maga az üveg, így a fűteni kívánt épületben nincs szükség más fűtési célú gépészeti berendezésre, vagy a szokásos hőleadó felületekre ‒ radiátorok, becsövezett padló- és falfűtés, fűtőpanelek, fancoil stb. ‒ ismertette az újdonságot a gyártó cég vezetője. Szentesi László hozzátette: hálózati áramon kívül, kizárólagos fűtési megoldásként használva az EGW-nél mindössze a fűtendő alapterület 20-30%-át kitevő üvegfelületre van szükség, ami egy újabb épületben szinte mindig adott.

Bővebben a forrásban: newtechnology.hu

A marslakók köztünk élnek – Dr. Nagy György tanszékvezető egyetemi docens székfoglalója

Magyar cég napelemjárdáját csodálják Hollandiában

A Platio Solar nem igazán ismert cég Magyarországon, pedig akár lehetne is és büszkék is lehetnénk rá. A térburkolati napelemes rendszereket fejlesztő cég mögött ugyanis globálisan mintegy száz befejezett projekt áll már, aktuálisan pedig a hollandiai Groningen lakói járnak a csodájára.

A magyar cég 400 négyzetméteres napelemes útját a közelmúltban az EU „Making City” projektje keretében installálták, a tervek szerint a rendszer évente akár 55 ezer kWh villamos energiát is képes lesz megtermelni. A PV Magazine tudósítása szerint a napelemes gyalogút összesen 2544 darab 35×35 cm méretű napelemből áll, és a termelését a városháza fogja hasznosítani.

„A Platio fotovoltaikus térburkoló kövek kétszeresen fenntarthatóak, mivel nem csak zöld energiát szolgáltatnak, hanem újrahasznosított műanyagból is készülnek, ráadásul a teret kétszer használják: A napelemes burkolt ösvény áramot termel, és az emberek könnyen és biztonságosan járhatnak rajta. Ez egy példa arra, hogyan lehet intelligens és fenntartható módon használni a városi teret” – magyarázta Philip Broeksma, Groningen önkormányzatának energiaügyi tanácsosa...

Bővebben a forrásban...

Forrás: villanyautosok.hu

Barabási Albert-László

Barabási Albert László (Karcfalva, 1967. március 30 -) magyar fizikus, hálózatkutató, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Apja Barabási László történész, volt múzeumigazgató. Édesanyja, Katalin magyar szakos tanárnő és gyermekszínházi rendező.

Középiskolai tanulmányait a csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziumban folytatta. Gimnazistaként szobrász szeretett volna lenni, szobrászatot is tanult, amivel azonban hamar felhagyott. Közben fizikából már diákvetélkedőket nyert, végül fizika szakra jelentkezett. Egyetemi tanulmányait 1986–1989 között a bukaresti egyetem fizika és mérnöki szakán folytatta, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1991-ben ugyancsak fizikából végzett mesterképzést, fraktálelméletből diplomázott. Tudományos fokozatot 1994-ben a bostoni egyetemen szerzett.

Kutatási területe: A komplex hálózatok elméletének területén elért eredményei meghatározóak.

Az ő munkája nyomán vált fontos kutatási területté a skálafüggetlen hálózatok tanulmányozása. Ilyen, kiegyenlítetlen kapcsolat-eloszlású hálózatokat a természettudomány és szociológia legkülönbözőbb területein megfigyelhetünk. A skálafüggetlen hálózatok megjelenését Barabási a preferenciális kapcsolódás jelenségével magyarázta. Egy növekedésben lévő hálózatban akkor beszélünk preferenciális kapcsolódásról, ha egy csúcs kapcsolatgyűjtő képessége a már összegyűjtött kapcsolatainak számával arányosan növekszik. Az általa és tanítványa által kidolgozott modell a Barabási–Albert-modell szócikkben található. Ő és kutatócsoportja a web "átmérőjét" is meghatározta, e szerint átlagosan 19 kattintásra vagyunk a jelenleg fellelhető bármely internetes oldaltól.

Kutatásai a hálózatokról a kommunikációelmélet egyik kedvelt tézisét, a világfalu-elméletet, illetve a hatlépésnyi távolság törvényét is megerősítik.

Forrás: wikipédia