Bánki Donát 1917. augusztus 18-án benyújtott „Vízturbina a keréken szabadon átfolyó vízsugárral” című bejelentését, amelyet a Bánki-Csonka-féle porlasztó után ez a legjelentősebbnek tekinthető Bánki-találmány. Új turbináját 1917-ben a „Neue Wasserturbine” című kéziratában közölte, 1918-ban magyar nyelven is közölte.
Turbinája kétszeres átömlésű szabadsugár turbina volt. A már korábban létező Pelton-turbina és Francis-turbina között foglal helyet, amelyeket a mérnökközlönyben példaként megemlít. Bánki saját megoldását egyébként „határturbinának” is nevezte. Közleményeinek jelentős külföldi visszhangja volt. A magyar szabadalmi bejelentés jogait a turbina gyártására alakult részvénytársaság birtokolta, amelynek neve nemes egyszerűséggel: Bánki-féle „viziturbinát” értékesítő Részvénytársaság. Ez a vállalat, bár több szabadalmat nem jegyez, 1928-ig állítólag 853 turbinát gyártott és helyezett üzembe. A vízturbina gyártásába később a Ganz gyár is bekapcsolódott, a megoldást Németországban és a Szovjetunióban is még sokáig alkalmazták. Ezeknek a momentumoknak a részletesebb felkutatása további erőfeszítéseket igényelne, amire most nincs mód. Visszatérve a szabadalmi bejelentésre, uniós elsőbbségét Németországban, Ausztriában, Svájcban, majd a háborús viszonyok miatti eltolódásra adott derogáció igénybevételével Bánki később Hollandiában és Franciaországban is érvényesítette. Érdekes, hogy az elsőbbség napja az eredeti magyar bejelentéstől eltérően számos bejelentésnél augusztus 16. lett, valószínűleg ügyvivői pontatlanság okán. Svájcban egyébként két bejelentést is találhatunk az adatbázisban, egy alapbejelentést és egy pótszabadalmat, mindkettőnél a bejelentés napja az elsőbbség igénylése nélkül: 1917. augusztus 20.
Turbinája kétszeres átömlésű szabadsugár turbina volt. A már korábban létező Pelton-turbina és Francis-turbina között foglal helyet, amelyeket a mérnökközlönyben példaként megemlít. Bánki saját megoldását egyébként „határturbinának” is nevezte. Közleményeinek jelentős külföldi visszhangja volt. A magyar szabadalmi bejelentés jogait a turbina gyártására alakult részvénytársaság birtokolta, amelynek neve nemes egyszerűséggel: Bánki-féle „viziturbinát” értékesítő Részvénytársaság. Ez a vállalat, bár több szabadalmat nem jegyez, 1928-ig állítólag 853 turbinát gyártott és helyezett üzembe. A vízturbina gyártásába később a Ganz gyár is bekapcsolódott, a megoldást Németországban és a Szovjetunióban is még sokáig alkalmazták. Ezeknek a momentumoknak a részletesebb felkutatása további erőfeszítéseket igényelne, amire most nincs mód. Visszatérve a szabadalmi bejelentésre, uniós elsőbbségét Németországban, Ausztriában, Svájcban, majd a háborús viszonyok miatti eltolódásra adott derogáció igénybevételével Bánki később Hollandiában és Franciaországban is érvényesítette. Érdekes, hogy az elsőbbség napja az eredeti magyar bejelentéstől eltérően számos bejelentésnél augusztus 16. lett, valószínűleg ügyvivői pontatlanság okán. Svájcban egyébként két bejelentést is találhatunk az adatbázisban, egy alapbejelentést és egy pótszabadalmat, mindkettőnél a bejelentés napja az elsőbbség igénylése nélkül: 1917. augusztus 20.
Források: wikipedia.org, szellemitulajdon.hu
