Jendrassik György (1898-1954) a pesti József Műegyetemen végezte tanulmányait, majd a berlini
egyetemen híres fizikusok, Einstein és Planck előadásait
hallgatta.
Gépészmérnöki oklevelét Budapesten 1922-ben szerezte
meg. 1927-től dolgozott a Ganz Részvénytársaságnál, ahol a
dízelmotorok fejlesztésébe kapcsolódott be. ő szerkesztette a
világhírű Jendrassik-motort, melynek első darabjai egy- és
kéthengeresek voltak, később alakult ki a négy- és hathengeres,
négyütemű, kompresszió nélküli, előkamrás motor.
Következő
lépésként a gázturbina továbbfejlesztésével foglalkozott. A
kutatások előmozdítása érdekében 1936-ban megalakította a
Találmánykifejlesztő és Értékesítő Kft.-t. Tekintélye egyre
növekedett, 1942 - 45-ig ő volt a gyár vezérigazgatója.
Tudományos érdemei elismeréseképpen 1943-tól a Magyar Tudományos
Akadémia levelező tagjává választották. A háború után
gázturbinás fejlesztő tevékenységét nem tudta folytatni,
bizalmatlanság vette körül, ezért egy külföldi útjáról nem
tért vissza. Argentínában élt egy ideig, majd Angliában
telepedett le, ahol saját üzemet alapított. Magyarországon
hetvenhét találmányát tartják számon. Utolsó nagy jelentőségű
találmánya a nyomáscserélő volt.
Az
első önálló tűztérrel rendelkező, kis teljesítményű (73
kW-os), jó hatásfokú 21,2%-os turbina. Ez is belső égésű
hőerőgép, a tüzelőanyag termokémiai energiáját alakítja át
hő-, majd mechanikai energiává. A motorokkal ellentétben itt a
munkafolyamat stacionáriusan megy végbe, és minden fázisa más és
más géprészben történik (kompresszor, hőcserélő, tüzelőtér,
turbina). A gázturbinában nincsenek nagy, alternáló tömegek,
áramlástechnikai előnye, hogy könnyebb súlyú gépek
készíthetők.
Jendrassik
nagy érdeme, hogy világosan látta a gázturbina jövőjét a
repülésben, ami nélkül távolsági vagy katonai repülőgépeket
ma már el sem tudnánk képzelni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése