Kettős objektív (Petzvál József)

Petzvál József (Szepesbéla, 1807. január 6. – Bécs, 1891. szeptember 17.) mérnök-matematikus, egyetemi tanár, feltaláló, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Bécsi Tudományos Akadémia tagja. Petzval Ottó mérnök, neves egyetemi tanár bátyja.
1840–1841 körül szerkesztett, 149 mm-es gyújtótávolságú, nagy fényerejű akromatikus kettős fényképészeti objektív, mely kialakításával és összetett lencserendszerével az addig szükséges hosszú (3-20 perces) megvilágítási időt a másodperc töredékére csökkentette. A tárgy fölé egy akromatikus ragasztott korona-flintüveg pár, a lemezoldalon pedig két közel álló, ragasztatlan Flint-koronaüveg lencsepárt helyezett. Az így elkészített objektív gömbi és színi eltérése elhanyagolható volt. Gyakorlatilag változtatás nélkül, pusztán minimális korrekciókkal a mai napig a világ egyik legjobb portré objektívje.
Anasztigmát lencserendszer: Petzval hagyatékában talált feljegyzés egy olyan, 1846 körül készített vetítő objektívről, mely nagy képszögre kiterjedő mezőben, lehetőleg nagy fényerővel ad asztigmatizmusmentes képet. 1860 körül saját szerkesztésű gépével fotogrammetriai méréseket végzett.
Fényszóró: Az optika területén végzett kísérletei vezettek 1847-ben a mai katonai reflektorok elődjének számító fényszóró megalkotásához.
Optikai felfedezése: Az izzó szilárd testek több fényt bocsátanak ki, mint a lánggal égő gázok. Ezt az (azóta tudományosan is igazolt) elvet használta fel Carl Auer von Welsbach a róla elnevezett gázizzónál.

Forrás: http://erdekessegekavilagbol.network.hu

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése