Gáztöltésű fémszálas izzó (Bródy Imre)

Gyulán született fizikus, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, doktori értekezését az egyatomos gázok kémiai állandójáról írta. Előbb középiskolai tanár volt, majd a tudományegyetem gyakorlati fizikai tanszékének a tanársegédje lett. Pályája elején értékes elméleti kutatásokat végzett, fajhővel, molekulahővel foglalkozott. 1920-tól rövid ideig Göttingenben Max Born tanársegédjeként dolgozott, együtt alkották meg a kristályok dinamikai elméletét. 1923-ban hazatért és az Egyesült Izzó mérnökeként dolgozott.
Legfontosabb találmánya 1930-ból származik, lényege hogy argon helyett kripton gázzal töltötte fel a lámpákat. Mivel az új töltőgáz nagyon drága volt, munkatársaival eljárást dolgozott ki, a kripton levegőből történő előállítására. Az általa kitalált kriptontöltésű izzólámpa gyártása 1937-ben indult meg Ajkán.
Az izzó testek sugárzásának elméletével foglalkozó tudósok már a múlt század végén bizonyították, hogy egy izzó test energiájának csupán kis részét sugározza ki fény alakjában, a legnagyobb rész hősugárként távozik. Bródy Imre rátapintott az izzólámpagyártás legfontosabb problémáira. Megállapítása szerint az izzószálról elpárolgó wolfram atomoknak a gázatmoszférán történő távozását nemcsak a közönséges diffúzió szabályozza, mint addig gondolták, hanem más természeti törvény is befolyásolja. Ezen problémák kiküszöbölésének érdekében olyan töltőgázt használt, amelynek nagy a molekulasúlya. Ezzel a megoldással elérte, hogy megnövekedjék a lámpa élettartama. Az izzószál hosszát és átmérőjét úgy választotta meg, hogy a szál izzási hőmérséklete emelkedjék anélkül, hogy a lámpa élettartama csökkenne. A kriptongáz alkalmazásával elérte a hosszabb élettartamú, jobb hatásfokú, korszerű izzók kialakítását.
A levegő kriptontartalmának megállapítására új eljárást dolgozott ki, és bebizonyította, hogy olcsón, nagyüzemi méretekben is elő lehet állítani a kriptongázt. A kriptonlámpának az az előnye, hogy azonos fogyasztás mellett több fényt ad. 1936-ban a Budapesti Ipari Vásáron való bemutatása műszaki szenzációként hatott.
Ezután Bródy újabb fényforrás problémákon dolgozott, de 1944-ben Magyarország német megszállása után együtt maradt családjával, így annak ellenére hogy a gyár mentességet szerzett neki, a biztos halált választotta. 1944-ben halt meg Mühldorfban, a fasizmus áldozataként. Az Eötvös Lóránd Fizikai Társulat díjat nevezett el róla, így állítva emléket munkásságának.


Forrás: www.sasovits.hu

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése