Most itt csak pár sort idézek a fent említett cikkből, a forrásban mindenről részletesen... Varga Géza összehasonlító munkája, aki a Brazíliában élő Tóth Istvántól kapta a marajo-indiánok
jeleinek táblázatát, amely a Ceará állami
régészeti múzeumból származik.
„...A marajo (ejtsd: marazsó) vagy marajoara nép egy mára már kihalt indián törzs. A felfedezéskor Brazíliában kb. 1400 indián törzs volt, mára csak 330 maradt. A marajo nép az ország belsejéből költözött Para állam Marajo szigetére, az Amazonas torkolatához. Gazdag kulturális örökséget hagytak maguk után, ami elsősorban szépen díszített cserépedényeket és jelkicset jelent. Meglepődhetnénk azon, hogy a marajo edényeken milyen sok magyar jel párhuzamát találjuk, ha ez nem lenne szinte törvényszerű az amerikai indián népművészetben a teljes amerikai kontinensen.”
„A marajo törzs népművészetét bemutató cikk közli a jelek táblázatát is. E jelek többsége megtalálható a magyar jelkészletben, elsősorban a székely írás, másrészt a magyar népi hieroglifák között. A székely jelek többnyire egy hangot jelölő betűk. A népi jelek és némelyik székely jel is szójel. Nagyon érdekes és tanulságos kutatási feladat lenne az indián és a magyar jelentések összehasonlítása, azonban ehhez szükség lenne olyan munkatársakra, akik ismerik az indián jelek jelentését.”
„A jelek egyezése nem tulajdonítható a véletlennek, a Nemetz Tibor matematikussal elvégzett valószínűségszámításunk azt bizonyította, hogy a hasonlóság a jelek világában is a genetikus kapcsolat jele. Ehhez azt tehetem hozzá a több évtizedes kutatásaim alapján, hogy a hasonlóság magyarázata az ősvallás eredendő rokonsága.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése