A csodálatos magyar nyelv 7. (Növény, állat)

Nyelvünk varázslatosságát ez a két szó is jól mutatja. Mi a különbség a növény és az állat között? A növény az az élőlény, amelyik az élete folyamán mindig NŐ, ezért nevezzük NÖvénynek, az állat pedig az az élőlény, amelyik miután felnőtt (ugye ez a szó is mint felnőtt, milyen sokatmondó) szóval miután az állat felnőtt, már nem nő tovább, tehát növésében ÁLL, ezért ÁLLat.
Nyelvünk csodálatos dolgokat rejt, melyeket észrevétlenül használunk, és a nyelvnek ez a rendkívül finom használata adja meg nekünk a lehetőséget, hogy másokhoz képest másképpen gondolkozzunk, amivel gondolkodásban jóval többre vagyunk képesek a más nyelveket beszélőknél. Az elmúlt évszázadokban ahogyan elvették tőlünk vallásunkat és múltunkat, és már nyelvünkön kívül nem sok minden maradt, úgy a történelmünkhöz és hitünkhöz való visszatalálásunkhoz a nyelvünk segíthet minket. A magyar nyelv árnyaltsága mutathatja meg azt, hogy az mennyire ősi, hiszen ehhez a kifinomultsághoz idő kell, évezredek kellenek, és ha egy népnek a nyelve ekkora utat volt képes bejárni és így ki tudott nemesedni, akkor az a nép nem lehet szedett-vedett emberek gyülekezete.
A XIX.század eleji nyelvújítás külön bejegyzést érdemelne, erre most külön nem akarok kitérni, ezzel kapcsolatban csupán egy gondolat, ami viszont szorosan kapcsolódik a bejegyzés adta "növény-állat" témához. Ez a 200 évvel ezelőtti nyelvújítás nagyon sok szót, kifejezést adott nyelvünknek, és azt gondolom hogy a magyar nyelv sokkal inkább életképessé és erősebbé is vált ezzel. Mit jelent, hogy ha egy nyelv erős? Valami olyasmit, hogy képes kapcsolatot teremteni más nyelvekkel, szavakat, kifejezéseket átvenni, de azokat hamar a saját képére formál, és azok nem vesznek el a meglévő sokszínűségéből.
De hogy miért is tértem ki a XIX.századi nyelvújításra? E nyelvújításnak az eredménye az ÁLLAPOT szó is, amit előtte az ÁLLAT szóval fejeztünk ki, és arra most az állapot szót használjuk. Így már érthető kifejezés az "asszonyállat" szavunk is, ami eredetileg nem valamiféle negatív jelentéssel bírt, hanem az "asszonyállapot"-ot, azaz a terhes nőt, vagy terhességre, asszonyságra alkalmas nőt jelentette.
Ugyanígy téves az állat szónak az értelmezése az állatövi csillagjegyeknél is. A kínai asztrológiában valóban tizenkét állat adja meg a tizenkét csillagjegyet, azonban az európainak vagy nyugatinak mondott horoszkópokban a tizenkét csillagjegyből öt (vízöntő, ikrek, szűz, mérleg és nyilas) nem állatnév, tehát véleményem szerint az "állatövi csillagjegyek" kifejezés eredeti jelentése "állapotövi csillagjegyek".

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése