Elektronsokszorozó-cső (Bay Zoltán)

Bay Zoltán (1900.július 24. Gyulavári - 1992.október 4. Washington).
Elemi iskoláit a szülőfalujában végezte, majd Debrecenbe került, ahol a Református Kollégiumban folytatta tanulmányait. Itt ismerkedett meg a XX. század nagy irodalmi egyéniségeivel, mint Illyés Gyulával, Németh Lászlóval, Zilahy Lajossal, Szabó Lőrinccel és Gulyás Pállal is. Bayra nagy hatással volt a művészet és sokáig nem tudott dönteni, hogy a természet- vagy a társadalomtudományokat válassza-e élethivatásul. Amikor megismerkedett Eötvös Loránd fizikus munkásságával döntött a fizika mellett. A gimnázium után Budapestre került, a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett diplomát. Egyetemi tanulmányainak befejezése után az Elméleti Fizika Intézetbe került oktatóként. 1926-ban a legmagasabb kitűntetéssel szerezte meg a doktori fokozatát fizikából. Disszertációja az átlátszó közegek magnetooptikájának molekuláris elméletéről szólt, mellyel Bay csatlakozott a fizika új fejlődési irányához, az Atomfizikához.
Bay tanulmányai befejezése után négy évet töltött Berlinben. A német főváros ebben az időben érte fénykorát, ugyanis nem kisebb fizikusok dolgoztak itt, mint Planck, Einstein, Schrödinger, Laue. Itt tartózkodása alatt kutatómunkát folytatott a Phzsikalisch-Technische Reichsanhaltsban, ahol a hidrogénmolekula folytonos színképén alapuló, egy új, nagyenergiájú ultraibolya fényforrást fejlesztett ki.
1927-30 között a berlini egyetem Fizikai-Kémiai Intézetében dolgozott Bodenstein mellett. Itt végzett kísérletével bizonyította be először spektroszkópiai úton, hogy az aktív nitrogéngáz szabad nitrogénatomokat tartalmaz. Az eredmények elismeréseként Bayt kinevezték a szegedi egyetem Elméleti Fizika Tanszékének oktatójává. Oktatói tevékenységén kívül a nagyfeszültségű gázkisülésekkel foglalkozott.
De nem csak oktatott, kísérletezett, hanem Laue berlini vitaüléseinek mintájára rendszeres fórumokat szervezett az elméleti és kísérleti fizika aktuális problémáiról. A gázkisülések vizsgálata után az elemi részecskék számlálása felé fordult figyelme. Bay míg Szegeden tevékenykedett barátságot kötött Riesz Frigyessel, Haar Alfréddal, s nem utolsó sorban Szentgyörgyi Alberttel.
1936-ban a kutatómunkát Budapesten a Tungsram Laboratóriumban és a Budapesti Műszaki Egyetemen folytatta. E labornak a többivel ellentétben rendkívüli előnyei voltak. Az anyagiakra nem lehetett panasz, se a jól képzett gárdára. Számos szabadalmat jelentett be a labor vezetőjeként:
-       Nagyfeszültségű gázcsövek
-       Fénycsövek és elektroncsövek kifejlesztése
-       Elektrolumineszcenciára vonatkozó szabadalom
-       Rádió-vevőkészülékek áramköreinek kifejlesztése
-       Deciméteres rádióhullámú technika
1938-ban megszervezte a BME-n az Atomfizika tanszéket a Tungsram támogatásával. De emellett folytatta kísérletsorozatát, melynek eredménye:
-       Elektronsokszorozás elvén alapuló részecskeszámláló
-       Első radarkapcsolat létrehozása a Holddal
1946 és 48 között tudományos munkásságának elismeréséül megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Természettudományi Osztálya elnökének.
A csillagászat iránt mindig is érdeklődött, és mindig kellemes emléket jelentett számára mikor visszaemlékezett arra, hogy tíz évesen láthatta a Halley-üstököst. Egyetemi évei alatt távcsövet épített, megfigyelhette a Jupiter holdjait, megismerte a csillagképeket és a Hold tájait. Így nem is csoda, hogy mikor megismerte a mikrohullámú radartechnikát, rögtön az ötlött a fejébe, e technikával ki lehet jutni az űrből és el lehet érni a Holdat. Kidolgozott egy elvi megoldást, amitől nem tért el a nehézségek ellenére sem és végül 1946.február 6-án kijelenthették, "megradarozták" a Holdat. Habár már egy hónappal előtte az Egyesült Államokban hasonló eredményre jutottak, de ez nem csökkenti Bay és társai érdemeit, elvégre ők a háborús időkben, az amerikaiakénál nehezebb körülmények között végezték kísérleteiket, s szűkösebb anyagi keret állt rendelkezésükre is. A radarcsillagászat történetírói Bayt e tudományág szülőatyjának tartják és nevezik.
1948-ban elfogadta a George Washington Egyetem meghívását és az ottani egyetemen a kísérleti fizika professzora lett. Hamarosan a gyorskoincidencia-kísérletekkel kezdett foglalkozni. Emellett Szentgyörgyi Albert mellett biofizikai problémákkal is foglalkozott.
Bay Zoltán egyesült államokbeli kutatói tevékenységének legfontosabb mérföldköve kétségkívül a Nemzeti Szabványügyi Hivatal volt, ahol a fizikatudományok más területein folytatta tanulmányait. 1955-től 1972-ig dolgozott itt. Mikor a lézer bevonult a kísérleti fizikába, ő is érdeklődéssel fordult feléje. A fénysebesség mérésének új lehetőségét látta ezen eszközben. S ez lett a méréstan új mérföldköve is. Publikációiban kitartóan harcolt a fénysebességen alapuló egységes idő-hosszúság standard bevezetéséért. Bay maga is megjegyezte, hogy eddigi pályafutása során soha nem ütközött ekkora ellenállásba, mint a standardizálási rendszer.
A ’70-es években sorra érik a kitüntetések a világ nagy egyetemein. A Magyar Tudományos Akadémia és az Eötvös Loránd Fizikai Társulat is tiszteletbeli taggá nyilvánította. 1981 májusában tartotta székfoglalóit, melyek a radarcsillagászatról, a speciális relativitáselméletről és a fénysebesség állandóságáról szólt.
Bay már 1965 óta harcolt az új mértékegységrendszer bevezetéséért, és 1983-ban végre be is következett ez. A Súlyok és Mértékegységek Nemzetközi Konferenciája Párizsban tartotta 17. ülését, ahol elfogadták az egységes rendszert és megállapították:
A méter a fény által a vákuumban a másodperc 1/229792456-od része alatt megtett út hossza.
1990-ben, 90.születésnapján Gyula város tiszteletbeli polgárává választották, és átvehette a Magyar Köztársaság Rubintokkal Ékesített Zászlórendjét. 1992.október 4-én Washingtonban hunyt el. Végakarata szerint hamvait hazaszállították és szülőföldjén, Gyulaváriban temették el 1993.április 10-én.

1996.szeptember 9.-én került sor Bay Zoltán szobrának avatására. Munkásságáról megemlékezett Nagy Károly, a Magyar Tudományos Akadémia Fizikai Tudományok Osztályának elnöke, Csapody Miklós a Tungsram Rt. alelnök igazgatója és Mészáros Rezső, a József Attila Tudományegyetem rektora. Szobra megtekinthető Szegeden, a Panteonban (Dóm tér) sok más híres magyar kutató szobrával egyetemben.

Forrás: elektroncso.hu

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése